Az öregedést a szabad gyökök okozta károsodásra először Denham Harman vezette vissza 1956-ban. Azóta ez az egyik legáltalánosabban elfogadott elmélet, melyet számtalan vizsgálat igazolt. Szabad gyökök elsősorban az energiatermelés során keletkeznek, de a légzéssel és a táplálkozással kívülről is bekerülnek a szervezetbe.
A szabad gyökök felszaporodásának eredménye a sejtek energiahiánya, a nagy energiaigényű működések (például a DNS másolása, a helyreállító működések) romlása. Különösen érzékeny erre a szív és az agy. Jelenlegi tudásunk szerint a szabad gyökök okozta károsodás összefüggésben áll a szív- és érrendszeri, valamint az idegrendszeri degeneratív betegségek (például Parkinson- és Alzheimer-kór) kialakulásával.
Egyes anyagok mérhetően csökkentik a sejtszintű oxidatív stresszt. Vannak közöttük vitaminok, vitaminszerű anyagok (pl. C- és E-vitamin, retinol, alfa lipoid sav, Q-10), elemek (pl. a szelén) és aminosav származékok (pl. L-karnitin).
Az idült gyulladásokat szintén az öregedéssel együtt járó fizikai és szellemi teljesítőképesség-csökkenés fontos okának tekintjük. Jó tudni, hogy az elhízás is állandó gyulladásos tevékenységgel jár.
A hasi zsírszövet maga is termel ellenanyagokat és CRP-t.
A fel nem számolt gyulladások tehát fokozzák az öregedést. Ilyen rejtett gyulladás például a nálunk népbetegségnek számító fogínysorvadás is.
Becslések szerint a lakosság háromnegyede szenved valamilyen bakteriális, vírusos, parazitás vagy gombás fertőzésben, mint például gyomorfekély, herpesz, húgyúti betegség, szexuális úton terjedő fertőzés, krónikus nátha és arcüreggyulladás vagy egyszerűen fájós torok. Ezek a fertőzések is siettetik a korral járó krónikus degeneratív betegségek kialakulását, és ezzel magát az öregedést. Felszámolásuk tehát létkérdés!
Forrás: Dr. Eisler Olga: Miért öregszünk c. cikke – ParaMedica EgészségMagazin
