Kenyon professzor felfedezte, hogy a szénhidrátok közvetlenül befolyásolják a fiatalosságért és a hosszú életért felelős géneket. Fonálférgek génjeinek manipulációjával képes volt hatszorosára meghosszabbítani élettartamukat. A férgek élethosszát kontrolláló gének ugyanúgy megtalálhatók az egereknél, patkányoknál, majmoknál és valószínűleg az embernél is. Ha lekapcsoljuk az inzulint kontrolláló gént, az automatikusan bekapcsol egy másik gént, ami életelixírként viselkedik.
A professzorasszony saját maga is drasztikusan megváltoztatta étrendjét, jelentősen csökkentve a szénhidrátok fogyasztását. Ezt azért tette, mert a szénhidrátok több inzulin termelésére serkentik a szervezetet, (az extra vércukor semlegesítésére), és így a második gén, az „elixír” nem tud aktiválódni.
A kutatások megerősítik, hogy az inzulinszerű növekedési faktor számos rákfélével szorosan összefügg, és a sok szénhidrát fogyasztása miatt emelkedett inzulinszint az okozója a legtöbb civilizációs betegségnek. A Daily Mail lapban megjelent beszámoló szerint ez a felfedezés szembe megy az elmúlt 30 év téves egészségügyi ajánlásaival (melyek szerint a zsírbevitelt kellene csökkentenünk, és sok komplex szénhidrátot fogyasztani a szervezet energiaellátása érdekében).
Pontosan ez a hivatalos közegészségügyi ajánlás a legfőbb oka, hogy az elhízottság, a cukorbetegség és a rák gyakorisága ilyen méreteket öltött a fejlett országokban.
Emelkedett inzulinszint – az idő előtti öregedés
Az inzulin az öregedés egyik fő gyorsítója, és számos egyéb testi funkcióra hat, amelyek mind befolyásolják az élettartamot. Az inzulin például:
- számos hormon működését megváltoztatja;
- stimulálja a szimpatikus idegrendszert;
- érösszehúzódást eredményez.
A modern kutatások megmutatják, hogyan rövidítik meg a szénhidrátok az élettartamot.
Jeff Holly, a Bristol Egyetem klinikai tudományok professzora így nyilatkozott: „Tíz évvel ezelőtt úgy gondoltuk, hogy az öregedés valószínűleg lassú hanyatlás eredménye, de Kenyon professzor megmutatta, hogy itt inkább egy gének által kontrollált mechanizmusról van szó.” Ma már tudjuk, hogy az étrend felülírhatja az egyes betegségekre való genetikai hajlamot, amit ez a kutatás is megerősít, hiszen itt két fontos gén ki- és bekapcsolását a szénhidrát fogyasztása befolyásolja. Kenyon professzor kísérleteit a világ számos laboratóriumában megismételték, és arra az eredményre jutottak, hogy a szénhidrátmegvonás nemcsak jóval hosszabb életet, de mindvégig magasabb energiaszintet és jó egészséget eredményezett.
Tudjuk, hogy önmagában a kalóriabevitel csökkentésével is meghosszabbítható az élettartam, ám a legtöbben nem értik, hogy a lényeg nem a zsírokból, hanem a szénhidrátokból származó kalóriák csökkentése!
Amikor az inzulint kontrolláló gén szénhidrátfogyasztás hatására bekapcsol, akkor inaktívvá válik a második, „elixírgén” (hivatalos neve DAF 16), amely számos öregedés ellenes funkciót lát el: instrukciókat küld a regeneráló géneknek, segíti a bőr- és izomépítő fehérjék optimális működését, aktiválja az immunrendszer fertőzések elleni védőmechanizmusait, és kikapcsolja a rákos folyamatokban aktív géneket.
Korábbi vizsgálatok is azt igazolták, hogy a magas cukor- és gabonatartalmú étrendek az elhízottság fő okozói, és hogy a vékonyság a hosszú élet egyik kulcsfaktora.
A fruktóz is egészségromboló!
A gabonák mellett a fruktóz, különösen a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup a legrosszabb étrendi elem (ezzel édesítenek manapság csaknem mindent az élelmiszeriparban):
- tönkreteszi az inzulinérzékenységet;
- zsírrá alakul a szervezetben;
- a glikáció és a gyulladás okozója, ami felgyorsítja az öregedést.
A glikáció (amikor a cukor fehérjéhez kötődik) az oxidáció mellett az egyik legfontosabb molekuláris mechanizmus, amely károsítja a szervezetet, gyorsítja az öregedést, növeli a gyulladásszintet.
Sajnos ez a folyamat számos sérülést hagy maga után a szervezetben, például az artériákban kialakuló hegesedést, amit plakkoknak nevezünk. Nem csoda tehát, hogy olyan szoros kapcsolat van a cukorbetegség és a szívbetegség között.
A fruktóz a következő betegségek kialakulásában játszik szerepet: inzulinrezisztencia és elhízás, magas vérnyomás, vérzsír és LDL koleszterinszint, szív- és érrendszeri betegségek, májbetegségek, rák, artritisz, köszvény.
Fruktózajánlás
Javasolt a napi összfruktóz-bevitelt 25 gramm alatt tartani. Ez 2 db almának felel meg (az alma az egyik legmagasabb fruktóztartalmú gyümölcs), ugyanennyi található például 4 db narancsban vagy kb. 18 db sárgabarackban, illetve 8 csészényi málnában.
Az összfruktózba a napi zöldségfogyasztás is beleszámít, de ott alacsonyabb értékekkel számolhatunk.
Akinek magas a húgysav szintje – ami mindig a fruktóz toxicitás előrejelzője is egyben – az bölcsen teszi, ha tovább csökkenti a fruktózbevitelt. Mindez főként azokra vonatkozik, akik üdítőitalokat, gyümölcsleveket és más, rejtett fruktóztartalmú ételeket fogyasztanak.
Az inzulin tehát mint az öregedés egyik fő gyorsítója, számos egyéb olyan testi funkciót is befolyásol, amelyek mind megrövidítik az élettartamot.
Szintjének emelkedését két tényező okozza, egyrészt az előbbiekben részletesen tárgyalt magas cukor- és gabonatartalmú étrend (készételek), másrészt a túl kevés testmozgás.
Fontos tudnunk, hogy a sport, a testmozgás is segít visszanyerni az inzulinérzékenységet.
Ugyanazokkal az előnyökkel jár, mint a relatív kalóriacsökkentés: javuló inzulinérzékenység, csökkenő zsírtömeg, csökkenő rákrizikó.
Forrás: Dr. Mercola: Amazing Anti-Aging Discovery
Ford. Mezei Elmira. A teljes cikk a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható
