Immunrendszerünk hihetetlen dolgokra képes még agyongyötört testünkben is: általában legyőzi azt a milliónyi kórokozót, ami naponta bombáz bennünket, felismeri a hibás struktúrájú sejteket és gyorsan eltakarítja őket. Felismeri az egészségünket veszélyeztető anyagokat és mindent megtesz azok hatástalanításáért.
Tevékenységét legtöbbször észrevétlenül végzi, tudomásunkra sem jut, ahogy leküzdi azokat a rosszindulatú, hibás struktúrájú sejteket, melyek milliószámra keletkeznek bennünk, egy jó búvóhelyre lesnek, hogy oda befészkeljék magukat, és önálló életet kezdhessenek (egészségünk rovására).
A baktériumok, vírusok és gombák elleni küzdelem is teljesen észrevétlen marad mindaddig, amíg az immunrendszer erős. A porra, pollenekre való reakció sem okoz komolyabb tünetet, amíg ellenálló erőnk tökéletesen működik. Panasz, tünet, betegség csak akkor alakul ki, ha az immunrendszer alulmarad a harcban.
Az egész védőmechanizmust a legfontosabb immunszervek, a csecsemőmirigy, lép, csontvelő, máj, nyirokcsomók és mandulák irányítják. Ezek az érzékszervek, a hormonrendszer, a nyirok- és az idegsejtek segítségével informálódnak testünk állapotáról.
Az idegen anyagok betolakodását – első védelmi vonalként – a légutakban a csillószőrök, a többi nyálkahártyán pedig a velünk szimbiózisban élő baktériumok akadályozzák meg.
A következő védősáncot a nyirokcsomók és mandulák képezik, amelyekben harcra készen állnak a nyiroksejtek, hogy támadásba lendüljenek. Ha még ismeretlenek a betolakodók, akkor a memóriasejtek segítségével „nyilvántartásba kerülnek”, hogy máskor sokkal hamarabb megindulhasson ellenük a védekezés.
A felismerésért felelős „kémkedő” nyiroksejtek a segítő (helper) sejtek révén gyorsan riadót fújnak a támadásért és tisztogatásért felelős limfociták, makrofágok, plazmasejtek felé. Ezek egy része a nyirokerekben, nyirokcsomókban és más nyirokszervekben, illetve a kötőszövetekben várja a parancsot.
A csecsemőmirigyben található gátlósejtek azért felelősek, hogy az ellentámadás nehogy túlzott legyen. A segítő helper-sejtek riadójára a plazmasejtek óriási számban és gyorsasággal elkezdenek szaporodni, majd olyan fehérjéket (ellenanyagokat) bocsátanak ki magukból, melyek lefegyverezik, hatástalanítják, az ölősejtek (killer sejtek) és az eltakarító makrofágok számára könnyen hozzáférhetővé teszik az idegeneket.
A killer sejtek „szétroncsolják”, a takarító sejtek bekebelezik és lebontják a kórokozókat. Ebbe a rendkívül szerteágazó és igen bonyolult, precízen megszervezett hadműveletbe még számos más immunológiai elem is besegít. Ahhoz, hogy minden tökéletesen működjön, ne legyen túl lassú, túl gyenge vagy épp túlzott a védekező reakció, hihetetlen sok mindennek kell összhangban lennie, együttműködnie és megfelelő arányban rendelkezésre állnia. Az orvostudomány már hatalmas mennyiségű információval rendelkezik az immunrendszerről, mégis nehéz ezeket a gyakorlatban, a gyógyítás és megelőzés síkján alkalmazni.
Kiemelt fontossággal bír szervezetünk első védelmi vonala: testünk baktériumflórája. A bőrt és a nyálkahártyákat – a savas vagy nyákos bevonaton kívül – vastag baktériumköpeny is fedi.
Csak a száj-, az orr- és a garatüregben több mint 50 milliárd, testünkkel békés szövetségben élő baktérium található. Ezek is védenek bennünket az idegen kórokozók ellen, és jelentősen csökkentik a hajlamot a fertőzések és immunbetegségek kialakulására.
A bélrendszer nyálkahártyájának minden négyzetcentiméterén több millió baktérium él. Ezek az emésztéshez és az anyagcseréhez nyújtott segítségen túl, fontos szerepet töltenek be az ellenálló képesség kialakításában is.
Ennek a védőrétegnek a sérülése komoly szövődményeket okozhat: puffadás, hasi görcsök, hasmenéses széklet, visszatérő fertőzések, gyulladások testszerte, allergiák, túlérzékenységi reakciók, bőrbetegségek stb.
A mikroflóra legfőbb károsítói: egyes gyógyszerek (antibiotikumok, hormonok, szteroidok), élvezeti szerek. Károsodás, illetve a felsorolt panaszok esetén mielőbb gondoskodnunk kell a veszélyeztető tényezők megszüntetésével és megfelelő készítményekkel a regenerálásról.
Védelmünket szolgáló gyógynövények és természetes szerek a teljesség igénye nélkül:
● Lapacho kéreg: az egyik leghatékonyabb baktérium-, vírus- és gombaölő hatású gyógytea. Egy liter vízhez 2 evőkanál vagy 3-4 filter szükséges, 10-15 percig főzzük, majd még 10 percig áztatjuk fogyasztás előtt. 4 hetes kúraszerű fogyasztása csökkenti a fertőzésekre való hajlamot, lerövidíti a gyógyulási időt.
● Macskakarom: a másik fontos dél-amerikai immuntréner. Kúraszerű szedése megelőzésre is ajánlható, fertőzés esetén átmenetileg emeljük meg az adagot.
● Kurkuma: festékanyaga, a kurkumin erős gyulladásgátló, blokkolja a gyulladáskeltő hatású leukotrién képződését, továbbá stimulálja a mellékvese kortizol termelését.
● Gyömbér: közismert gyulladáscsökkentő, sok antioxidáns, gombaölő és vírusellenes vegyület található benne, emellett fájdalomcsillapító és segíthet köhögés esetén is.
● Noni: hatóanyagai hatékony csíraölő, immunerősítő és roboráló hatással rendelkeznek. Jótékony allergiás betegségek, krónikusan visszatérő gyulladások kiegészítő kezelésére (napi 2-3×1 evőkanál mennyiségben).
● Bíbor kasvirág: visszatérő fertőzések, gyulladások, ekcémák, allergia, herpeszek megelőzésére és kiegészítő kezelésére ajánlható.
● Ginzeng: adaptogén, immunmoduláló, nagyon jól használható a szervezet tonizálására, betegségek megelőzésére. Kúraszerű fogyasztásánál 3 hónap után 1–2 hét szünet beiktatása javasolt. Várandósok, szoptató anyák, magas vérnyomásban vagy szívritmuszavarban szenvedők, véralvadási zavarokkal küszködők, asztmás és tüdőtágulásos betegek ne használják!
● Bodorrózsa (Cistus creticus): a leveléből nyert kivonat nagy mennyiségben tartalmaz gyulladásgátló és antioxidáns hatású polifenolokat.
● Homoktövis: a sárga színűre érett bogyótermés rendkívül gazdag C- és más vitaminokban. Fontosabb hatásai: adaptogén, antioxidáns, sejtvédő, sebgyógyulást elősegítő.
● Lizin: esszenciális aminosav, mely gátolja azon fehérjebontó enzimek működését, melyeket bizonyos vírusok (pl. HPV) termeltetnek a sejttel a kötőszövet feloldása érdekében. A vírus így nem tud terjedni környezetében.
● C-vitamin és cink: nem maradhat ki egyetlen vírusfertőzés kezeléséből sem!
Ezek után lássuk, milyen tényezők befolyásolják leginkább immunrendszerünk működését:
● Vitaminok és ásványi anyagok pótlása.
● Vízháztartás – Ha nem iszunk eleget, romlik a szövetnedvek keringése, a sejtek anyagcseréje, minden szervünk, így az immunrendszer működése is.
● Sav-bázis egyensúly – A szövetek elsavasodása növeli a gyulladások kockázatát, az erősen lúgos közeg viszont a vírusfertőzések és daganatok kialakulásának kedvez, ezért fontos az egyensúly megtartása.
● Pszichés hatások – A félelmek, a szorongás, a depresszió rontja, míg a nagyfokú stressz megbénítja az immunrendszer működését. A feszültségekkel teli hétköznapokba feltétlenül iktassunk be rendszeres stresszoldást, relaxációt!
● Környezeti hatások – Kizárni nem tudjuk, de igyekezzünk legalább mérsékelni e hatásokat, melyek krónikus betegségek kialakulásához is vezethetnek.
● Élvezeti szerek – A 100 évig élő dohányos nagypapák meséjének korszaka lejárt, ez a „fajta” kihalóban van, s maradnak az 50 év körüli tüdőrákos vagy krónikus szívbeteg férfiak és nők.
Az élvezeti szerek helyett inkább az életre, az egészségre, annak megőrzésére fordítsunk időt, energiát, amíg nem késő! Dohányfüst helyett pedig minél gyakrabban szippantsunk a szabadban a friss tavaszi levegőből!
Dr. Balaicza Erika
belgyógyász főorvos
Biológiai daganatkezelés, vitamininfúziók, immunerősítés,
allergiák és intoleranciák, emésztési zavarok… kezelése
Tel.: 06/20-588-28-10
www.balaicza.hu
