Az osteoporosis a csont anyagcsere-betegsége, melynek következtében csökken a csont tömege, szerkezete gyengül, a csontgerendák elvékonyodnak, emiatt a csont törékennyé válik.
A csontritkulás mértéke függ az életkortól és a genetikától, de a rizikótényezők között szerepel a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód is. Fekvő betegeknél már néhány nap múlva túlsúlyba kerülnek a csontbontó folyamatok, melynek jele a vizelettel ürített kalcium növekvő mennyisége.
Ma már egyértelmű, hogy a sport, azon belül iskülönböző edzésprogramok kombinációja a csontritkulás megakadályozásának, illetve fékezésének a leghatékonyabb módja. Azoknál a nőknél, akik felváltva gyalogoltak, kocogtak, táncoltak és intenzívebb erősítést végeztek, kevésbé volt kimutatható a csontritkulás, mint az egyoldalú tevékenységet végzőknél vagy az inaktívaknál.
Bebizonyosodott, hogy a rezisztencia-edzéseknek, az izomerősítő gyakorlatoknak döntő szerepük van a csontvesztés lassításában. Az úszás ugyanakkor nem ösztönzi annyira a csontképzést, mint a direkt tengelyirányú, tehát álló helyzetben végzett mozgások.
Egy több évtizeden át végzett svéd kutatás eredménye szerint a korai menopauza duplájára növeli a csontritkulás veszélyét. Akiknél már 47 éves kor előtt jelentkezett a menopauza, azoknál gyakoribb volt a csontritkulás, a csonttörés, sőt a 77 éves kor előtti halálozás is.
Különösen fontos tehát a korai menopauzán átesett nők számára a rendszeres testedzés, az élethosszig tartó aktív életmód.
Dr. Dobos Márta
ortopéd szakorvos
fajdalomkozpont.hu
