Az elmúlt 20 évben a fejlett országokban a meddőség drámai méreteket öltött. A párok 25–50%-ánál már az első gyermek fogantatása is nehézségekbe ütközik. A meddőség sok egyéb ok mellett, leggyakrabban a hormonális rendszer működési zavaraira vezethető vissza.
A fogantatás létrejöttét akadályozó betegségek a gyakoriság sorrendjében a következők:
- 30% hormonális zavarok, pl. ivarmirigyek, agyalapi mirigy, mellékvese és a pajzsmirigy betegségei;
- 20% gyulladásos-immunológiai okok – pl. pajzsmirigygyulladás;
- 20% a peteérés zavarai;
- 20% a spermium, ondó betegségei;
- 10% a petekürt átjárhatóságának zavara.
Menstruációs zavarok
A pajzsmirigy csökkent és fokozott működése esetén egyaránt gyakoriak a menstruációs zavarok, melyek jellemzői a következők lehetnek:
- erős vérzés 24 óránál hosszabban;
- szabályos vérzés 7 napnál hosszabban;
- 21 napnál rövidebb ciklusok;
- 3 hónapnál hosszabb kimaradások;
- ismételten fájdalmas és görcsös jelleg.
Ilyenkor gondolni kell a pajzsmirigy autoimmun gyulladásos betegségeire, működési zavaraira. Leggyakrabban a pajzsmirigy csökkent működése, az autoimmun thyreoiditis esetén fordul elő „nem magyarázható” vérzészavar.
Emellett szintén gyakori a csökkent étvágy melletti hízás, a fáradékonyság, feledékenység, hajhullás és a depresszió-hajlam.
A pajzsmirigy autoimmun betegsége lényegesen gyakoribb nőkben, aránya a 20. életévtől kezdve egyre gyorsabban növekszik, ami részben magyarázza a meddőségi esetek egyre nagyobb hányadát is.
Magyarországon a pajzsmirigy alulműködése a gyakoribb kórkép, mely gátolja a normál tüszőérést, csökkenti a progeszteronszintet és megemeli a prolaktin mennyiségét is.
A pajzsmirigy működésének tesztelését és az ezt követő vizsgálatokat érdemes a gyermeket tervező nőknek még a babaproject előtt elvégeznie, mivel az alulműködés egyrészt nem mindig jár komolyabb tünetekkel, másrészt amennyiben mégis sikerülne teherbe esni, pajzsmirigyzavar esetén nagyban megnő a vetélés esélye.
A következő tünetek esetén gyanakodhatunk tehát pajzsmirigy alulműködésre:
- normál étkezés melletti testsúlygyarapodás;
- alacsony pulzusszám;
- álmosság, lehangoltság, fáradékonyság;
- esetekként idegesség, feszült hangulat.
Amennyiben bizonyosságot nyer a pajzsmirigy alulműködése, állapottól függően szükség lehet a pajzsmirigyhormon pótlására is. Ennek dózisa a várandósság idején szinte minden esetben emelésre kerül.
Fontos tudni, hogy bár a várandósság alatt a legtöbb gyógyszer tiltólistára kerül, a pajzsmirigyre ható készítmények a pozitív teszt után is nagy jelentőséggel bírnak, hiszen a baba normál fejlődéséhez elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű pajzsmirigyhormon, mely nélkül vetélés, fejlődési és idegrendszeri problémák léphetnek fel. Éppen ezért terhesség alatt rendszeres pajzsmirigy-kontrollra van szükség – hangsúlyozza dr. Lőricz Ildikó, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyász munkatársa.
Tapasztalatok szerint azonban sajnos a terhesség során nem ellenőrzik kellő rendszerességgel a pajzsmirigyzavarral küzdő kismamák értékeit, pedig probléma esetén vetélést, koraszülést és fejlődési rendellenességeket is okozhat a nem megfelelően kezelt betegség.
Éppen ezért lenne szükséges minden trimeszterben vérvétel útján meggyőződni a TSH, T3, T4, ATPO értékekről. Azt azonban fontos tudni, hogy a várandósság alatt a pajzsmirigy-funkciókban változások következnek be, ezért ekkor mások a referenciatartományok.
A szelén – a jód mellett – a pajzsmirigy megfelelő működéséhez szükséges ásványi anyag, mely fontos szerepet játszik a pajzsmirigyhormonok termelésében és lebontásában is, emiatt a mirigy alul- és túlműködése esetén is érdemes a szelén hiányára gyanakodni. A szelén számos enzim alkotórésze, ráadásul kiváló antioxidáns is, így véd a káros szabad gyökök ellen, sőt tanulmányok szerint segítheti a degeneratív folyamatok megelőzését is. Nagy mennyiségben található a vesében, de fontos szerepe van még a máj, a pajzsmirigy, a hasnyálmirigy és az ivarmirigyek normál működésében is. A szelén hiánya ezen szervek zavart működését eredményezheti, ezért panasz esetén érdemes ellenőriztetni a szintjét!
Tanulmányok igazolták, hogy a pajzsmirigy megfelelő működéséhez szeléntartalmú enzimre (jodotironin 5-dejodináz) is szükség van. Mivel hazánk nem csak jód, hanem szelénhiányos területnek is számít, ezért igen sok embert érint a probléma.
Kutatások szerint már 3 hónap szelénpótlás után csökkent a kóros autoimmun folyamatokat jelző ATPO szintje.
Nem mindegy, ki mennyit szed!
Általában 150 mikrogrammot javasolnak, de a pontos dózist befolyásolja a beteg állapota és szelénellátottsága. Túl nagy adagban szedve toxikus hatása lehet, ezért mindig kérje ki orvosa tanácsát az adagolást illetően!
Természetesen pajzsmirigyzavarok esetén a gyógyszeres terápia sem elhanyagolható, amire az esetek egy részében az érintetteknek életük végéig szükségük lehet. Különös fontossággal bír a pontosan beállított dózis (az anya és a magzat egészsége érdekében) a várandósság hónapjai során – hívja fel a figyelmet dr. Bérczy Judit, a Budai Endokrinközpont belgyógyász-endokrinológus főorvosa.
Ha végiggondoljuk, hogy egy éretlen petesejtből kb. 3 hónap, amíg megtermékenyülésre alkalmas, érett petesejt jön létre, akkor beláthatjuk, miért fontos, hogy a megelőző 3-6 hónapban tartózkodjunk minden káros hatástól. Vegyük tehát figyelembe:
- az alkohol bizonyítottan csökkenti a termékenységet;
- napi 1 kávénál több jelentős mértékben csökkenti a spermiumok mozgását és ártalmas a peteérésre;
- kóla, energiaitalok és más üdítők szintén nem előnyösek;
- a dohányzás mértékével arányosan csökkent a megtermékenyülés valószínűsége.
Vitaminok, nyomelemek, melyekre szükségünk lehet
Folsav: védi a DNS-t a magzati fejlődési zavaroktól, 3 hónappal előre célszerű szedni. A B6-vitamin javítja a peteérést, a B12 pedig emeli a spermiumszámot.
Cink: hiányában kromoszómakárosodás és immunológiai zavarok léphetnek fel mindkét szülőnél.
Szelén: antioxidáns hatású nyomelem, alapvetően fontos a fogantatáshoz, a vetélés megakadályozásához, az autoimmun folyamatok gátlásához, a spermiumok mozgásának javításához.
C-vitamin: fokozza a spermiumok mozgását, védi a DNS-t az oxidatív stressztől.
E-vitamin: szintén szükséges antioxidáns.
Fentieken kívül javasolt még az L-karnitin és L-arginin esszenciális aminosavak bevitele (utóbbit herpesz fertőzés esetén ne használjuk)!
Prof. Dr. Balázs Csaba
endokrinológus, immunológus főorvos
Budai Endokrinközpont
