Vannak, akiknek az immunrendszere lényegesen idősebb vagy fiatalabb a kronológiai életkoruknál.
Shai Shen-Orr immunológus véleménye szerint egyes 60 évesek immunrendszere olyan, mint egy 40 évesé, másoké viszont inkább a 80 éves kornak megfelelően működik. Jó hír, hogy van néhány egyszerű módszer az immunológiai óra visszafordítására.
Az immunrendszer amásodik legbonyolultabbrésze testünknek az agyunk után. Több száz sejttípusból és jelzőmolekulából áll, amelyeket mintegy 8000 gén irányít, s melyek egy végtelenül bonyolult hálózatban működnek együtt.
Az immunöregedés
Janet Lord, a Birminghami Egyetem munkatársa szerint immunrendszerünk fokozatos hanyatlása átlagosan 60 éves kortól kezd érezhetően kihatni az egészségi állapotunkra. Ahogy egy átlagos téli influenzaszezonban, úgy a koronavírus esetében is jóval kevesebb a 60 év alattiak körében a kórházi ápolás szükségessége, mint az idősebbek, különösen a 75 év felettiek esetében.
Bár távoli fenyegetésnek tűnhet az immunöregedés, ám a hanyatlás meglepően korán, már a pubertáskorban kezdődhet, és sokféle életmódbeli tényező felgyorsíthatja. A dohányzó vagy elhízott, mozgásszegény életmódot folytatóknál különösen valószínű, hogy immunrendszerük idősebb a kronológiai éveiknél.
Immunkor
A biológiai életkor és a kronológiai életkor szorosan összefügg, de akár 20 évvel is eltérhet egymástól az életmód és sokféle tényező miatt. Ugyanez igaz az immunológiai életkorra is.
A kutatók – az ember genomját, immunrendszerét és fehérjefunkcióit mérve – 20–31, illetve 60–96 éveseket 10 éven át követve és vizsgálva megállapították, hogy az emberi immunrendszer kiszámítható pályát követ. Mérhető, hogy hol tartunk ezen a pályán, ez az immunrendszer kora, ami igen jóelőre jelzője lehet a várható egészségi problémáknak. Immunrendszerünk korának ismerete nélkül is tudunk azonban fontos lépéseket tenni annak megfiatalítására.
Ahogy öregszünk, egyes immunsejtjeink hibásan kezdenek működni. Ez különösen az immunsejtek egy fajtája, a fehérvérsejtek leggyakoribb típusa, a neutrofilek esetében jelent problémát. Ezek a veleszületett immunrendszer részei, melyek a szervezet első védelmi vonalát képezik a fertőzésekkel szemben, tehát az immunrendszer végvárait alkotják. Fáradhatatlanul járőröznek a véráramban kórokozók után kutatva. Amikor egy betolakodót észlelnek, átjutva az érfalon a célpontjuk felé tartanak, és többféle módszerrel végeznek a betolakodóval.
Azt a folyamatot, melynek során a szöveteken keresztül haladnak, kemotaxisnak nevezik – ez a folyamat az életkor előrehaladtával egyre kiszámíthatatlanabbá válik. Az idősebb neutrofilek még mindig képesek felismerni a betolakodókat, de sokkal sikertelenebbé válnak a „levadászásukban”, gyakran eltévednek, rossz irányba indulnak el, azaz elvesztik a navigációs rendszerüket. Mindez csökkenti a védelem sebességét és hatékonyságát, így a támadóknak több idejük marad, hogy megvethessék a lábukat.
Emellett gyulladást is okoznak. A tévelygő neutrofilek 2–5-ször nagyobb kárt okoznak, mint a még útjukat megtaláló társaik. Az ilyen eltévedt „baráti tűz” az egyik fő oka az öregedéssel járó alacsony szintű gyulladásnak.
A neutrofilek navigációs rendszere azonban újraindítható. A probléma gyökere egy krónikusan túlműködő enzim, amely az irányításban vesz részt.
Van egy gyógyszermentes módja a neutrofilek megfiatalításának: ez a testmozgás. Janet Lord és munkatársai idős emberek testedzési szokásait és a neutrofil vándorlás mértékét vizsgálták. Azoknak, akik átlagosan 10 000 lépést teljesítettek, olyan jó neutrofiljeik voltak, mint a fiatal felnőtteknek.
Fontos tudnunk, hogy a neutrofilek nem vírusellenesek, így nem fogják megakadályozni a koronavírus-fertőzést, nem segítenek legyőzni azt, de megvédhetnek az igazi veszélytől: a tüdőgyulladástól. Ami elviszi az embereket az ilyen vírusfertőzésekben, az általában a másodlagos fertőzés.
Létfontosságú vitaminok
Az immunsejtek egy másik fajtája, mely az életkor előrehaladtával meghibásodik, a T-sejtek. Ezek kulcsszerepet játszanak az adaptív, azaz szerzett immunválaszban, de az immunöregedés kétféleképpen károsítja őket. A neutrofilekhez hasonlóan romlik a navigációjuk és a gyulladásos folyamatok is gátolják őket. Dayong Wu, táplálkozásimmunológus szerint a károsodás mérsékelhető E-vitaminnal.
Állatkísérletekben már régóta ismert, hogy fokozza az immunfunkciókat, de korábbi humán vizsgálatok az E-vitamin-kiegészítést károsnak ítélték. Dayong Wu véleménye szerint a toxicitás csak a T-sejtek fiatalításához szükséges dózis 2-szeresénél jelentkezik. Kollégáival sok idős emberen tesztelték az E-vitamint, és jelentős különbséget találtak a felső légúti fertőzések arányában az E-vitamint és a placebót szedő csoport között. Wu azt javasolja a 65 év feletti embereknek, hogy rutinszerűen szedjenek 200 NE (nemzetközi egység) E-vitamint, ami anélkül segíti az immunrendszer működését, hogy káros hatása lenne. A szintetikus dl-alfa-tokoferolnál hatékonyabb a természetes d-alfa-tokoferol (ford.).
Úgy tűnik, hogy a D-vitamin ugyanezt eredményezi. A D-vitaminpótlással kapcsolatos bizonyítékok áttekintése arra a következtetésre jutott, hogy az megelőzheti a felső légúti fertőzéseket.
Egy harmadik, immunerősítő hatású kiegészítő a cink, mely nagyon hatékony vírusfertőzéseknél, ám, Dayong Wu felhívja a figyelmet, hogy legyünk óvatosak, mivel a hatásos ablak igen szűk (15–30 mg), és a túladagolás elnyomja az immunrendszert!
A hibásan működő immunsejtek mellett egy másik bizonyíték arra, hogy immunrendszerünk az életkor előrehaladtával hanyatlik, egy létfontosságú, de kevéssé ismert szervből, a tímuszból (csecsemőmirigy)származik, ami a mellcsont alatt található. Ez a szív alakú nyirokszövet az a hely, ahol az új T-sejtek érnek, mielőtt aktív szolgálatba lépnének. A tímusz gyermekkorban nagyon aktív, de később degenerálódik, és a pubertás kezdetétől évente kb. 3%-kal zsugorodik. A középkor vége felé már csak néhány morzsányira zsugorodik, és a T-sejtek száma meredeken zuhan.
Mindez hatással van az új kórokozók elleni védekezés képességére. Idős embereknél, akiknek alig maradt meg a tímusza, az adaptív immunrendszer működése komolyan lecsökken.
Lépjen feljebb!
A tímusz regenerációja az öregedés elleni kutatás egyik intenzív területe. Janet Lord és munkatársai egy tanulmányt publikáltak 125 amatőr kerékpárosról, akik 55–79 év közötti életkorúak voltak. A legtöbben évtizedek óta rendszeresen tekertek hosszú távokat. Nem meglepő módon az átlagnál karcsúbbak, fittebbek és erősebbek voltak, de az immunrendszerük is jobb volt. T-sejtjeik száma hasonló volt a sokkal fiatalabbakéhoz, és a tímuszuk is fiatalos volt. A tímusz hanyatlásának nagy része ugyanis a fizikai inaktivitásnakköszönhető. Állatkísérletek határozottan arra utalnak, hogy a testmozgás nemcsak megelőzheti a tímusz degenerációját, de vissza is fordíthatja azt. Egy 2021-es humán vizsgálat szintén igazolta, hogy a rendszeres testedzés javítja a sejtes immunműködést.
A testmozgásnak más jellegű immunerősítő hatása is van. A fizikailag aktívvázizomzatgyulladáscsökkentő hatású és serkenti a makrofágokat. A vázizomzat valójában egy immunregulációs szövet a szervezetben, és ennek fizikai aktivitással való működésben tartása valóban jótékony hatással van az egészségre.
A testmozgás minden korosztály számára előnyös. Arra a kérdésre, hogy mi az az egy dolog, amit az immunrendszer erősítésére javasolnánk: növelje a lépésszámát napi 10 000-re!
Az immunrendszer szempontjából is fontos, hogy mit eszünk. Számos bizonyíték van arra, hogy a probiotikumok erősíthetik az immunrendszert, s hogy a rossz bélflóra a korai öregedés egyik oka. Sőt az egészséges mikrobiom csökkentheti az immunrendszer korát.
Janet Lord és munkatársai olyan betegek csoportját vizsgálták, akiknél Clostridium difficile bélbaktérium hasmenést okozott. Immunrendszerük kora átlagosan 10-20 évvel meghaladta a kronológiai életkorukat. Miután bélflórájukat regenerálták, immunrendszerük kora néhány héten belül csökkeni kezdett, és helyreállt.
A stabil, egészséges bélflóra fenntartása érdekében fogyasszunk rendszeresen növényi rostokban gazdag élelmiszereket, illetve fermentált ételeket!
Kalóriacsökkentés
A valaha felfedezett egyik legsikeresebb öregedésgátló stratégia a kalóriacsökkentés. Ez az energiabevitel akár 50-60%-os tartós csökkentését jelenti. A kalóriacsökkentett étrenden élők általában karcsúbbak, fittebbek, rendszerint erősebb az immunválaszuk, anyagcsere szempontjából is egészségesebbek, szellemileg élénkebbek, mint azok, akik bőségesen étkeznek. Az időszakos böjtölés, az átmeneti kalóriakorlátozás is jelentős előnyökkel járhat. Különböző rendszerek léteznek, köztük a 16:8 diéta, amely során 16 órán keresztül teljesen mellőzzük a kalóriabevitelt, és csupán egy 8 órás ablakban eszünk. Akár heti egyszer alkalmazva is hatékony módja az öregedés lassításának és az immunrendszer erősítésének. Ha nem szeretne koplalni, egyszerűen a testsúlya alacsonyan tartása is immunerősítő hatású lehet. Az elhízás ugyanis hasonló mértékben károsítja az immunrendszert, mint az immunhiányos állapot. Az öregedés – akárcsak az elhízás – az immunrendszer B-sejtjeinek működésében bekövetkező hanyatlással és a vakcinákra (pl. COVID-oltásokra) adott gyenge immunválasszal jár. A zsírszövet tehát negatívan befolyásolja az antitestválaszt. Fontos tudnunk, hogy az elhízás még fiatal embereknél is gyenge vakcinaválaszt eredményez.
Röviden összefoglalva: immunrendszerünk életkora az élethosszunk kritikus összetevője. Valójában mi is az immunrendszer célja? Nyilvánvalóan az életben maradás!
Forrás: Graham Lawton: You’re only as young as your immune system, 44-48 New Scientist 128 March 2020, ford.Szendi Gábor, a teljes cikk a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.
Hivatkozások: Papp G, Szabó K, Jámbor I, Mile M, Berki AR, Arany AC, Makra G, Szodoray P, Csiki Z, Balogh L. Regular Exercise May Restore Certain Age-Related Alterations of Adaptive Immunity and Rebalance Immune Regulation. Front Immunol. 2021 Apr 16;12:639308.
