Sajnos a stressz már mindennapjaink része – vannak, akiknek eleve zaklatottabb az élete, de szinte mindannyiunk számára vannak nehezebb időszakok.
Hogyan alakul ki stresszhatásra mozgásszervi panasz? Stresszes időszakban bizonyos izomcsoportok reflexesen megfeszülnek. Ebből a tartós feszülésből már önmagában is adódhat izomfájdalom, ráadásul a túlfeszült izomzat a hozzá tartozó ízületek működését is megváltoztatja, ezért azok is fájdalmassá válhatnak.
Hol vannak a stresszre legérzékenyebb területek? Ilyen esetekben leggyakoribb a nyak, váll, hát és derék fájdalma. Természetesen ez egyénileg változó, és bár ritkábban, de más helyeken is jelentkezhet a feszültség.
Gyakori panasz, hogy az érintett azt veszi észre, hogy munka közben már megint felhúzta a vállát. Tudatosan képes ugyan ellazítani, de amint nem figyel rá, ismét visszafeszül. Ilyenkor megfájdulhat a nyak, a váll és a csuklyásizom. Akad, aki az állkapcsát, a fogait szorítja össze folyamatosan, ez pedig nyaki panaszokhoz vezethet.
A terápia
A stresszt nem mindig tudjuk száműzni életünkből, sőt valamennyire még szükség is lehet, de nem mindegy, mit és mennyit veszünk belőle magunkra!
- Tanuljuk és gyakoroljunk stresszkezelési technikákat: szánjunk időt relaxációra, pihenésre, baráti és családi kapcsolatokra, de néha egy szakértő segítség, például pszichológus is jól jön.
- A stressz levezetésére nagyon hasznos a testmozgás, az edzés, a szabad levegőn tartózkodás is.
- A túlfeszült izmokat masszázs, meleg borogatás, meleg vizes fürdők, gyógyfürdők, gyógynövényes krémek és az aromaterápia is oldja.
- Erősebb fájdalom esetén a panaszra koncentráló egyéb, például fizikoterápiás kezelések is szóba jöhetnek az orvos javaslata szerint.
Egyéb szempontok
1. Ha fennáll valamilyen mozgásszervi betegség, a betegséghez való hozzáállás, vagyis az, hogy mit gondolunk róla, képes teljesen megváltoztatni a gyógyulási esélyeket. A panaszokra való folyamatos koncentrálás hátráltatja a gyógyulást. A megoldásra való figyelem jobb esélyt ad a javulásra. A „szedd már össze magad” hozzáállás nem működik, mert a páciens tényleg szörnyűnek láthatja a helyzetét, amire minden oka megvan. Ilyenkor hasznos segítséget kérni orvostól, pszichológustól vagy egyéb szakembertől.
2. Sok betegség hátterében állhat valamilyen tudat alatti lelki probléma. Ezek a pszichoszomatikus betegségek, melyek esetén a tudat alatti problémák testi tünetekben törnek felszínre, ráadásul a páciens saját maga nem mindig tudja azonosítani a háttérben álló lelki okot.
Mely mozgásszervi panaszok, betegségek lehetnek pszichoszomatikusak? Szinte bármelyik, de ezek a leggyakoribbak:
- nyaki és válltáji panaszok,
- derékfájdalom,
- hátfájás,
- krónikus ízületi fájdalmak (artralgia),
- lágyrészpanaszok: izom és kötőszöveti fájdalmak,
- bizonyos ízületi gyulladások.
3. A lelki egyensúly megteremtése vagy helyreállítása nagyon sok mozgásszervi betegségnél alapvető, sőt pszichés kezelésre is szükség lehet. Itt nem a betegség lelki eredetéről van szó, sőt sokszor fordítva!
Krónikus fájdalom szindróma és fibromialgia esetén a relaxáció, a pszichoterápia (kognitív terápia, biofeedback módszerek) része lehet a betegség kezelésének. Minden krónikus mozgásszervi betegség esetén fontos a lélek ápolása. Itt maga a betegség okoz stresszt. Nehéz feldolgozni például egy nem gyógyítható betegség tényét, elfogadni az esetleg hosszú gyógyszeres terápiát. Tehát a betegség keseríti meg a lelket!
Test és lélek tehát egymástól nem elválasztható módon működnek. Sok betegség esetén érdemes erre emlékezni, így könnyebb felülkerekedni a fájdalmakon és nehézségeken.
Jó egészséget kívánok!
Dr. Megyaszai Márta
reumatológus szakorvos, sportorvos, manuálterapeuta
mozgasszervi.blog.hu
