Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK), a Wigner Fizikai Kutatóközpont, a Semmelweis Egyetem és a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet munkatársainak részvételével zajló kutatásból kiderül, hogy a tüdőgyulladást okozó SARS-CoV-2 vírusok nem máshonnan, mint az érintett beteg saját felső légútjaiból származnak.
A vírusok útja
Nagyon kicsi annak a valószínűsége, hogy egy légvétel nyomán akár csak egyetlen vírus is a tüdő mélyére jusson, még akkor is, ha egy koronavírusos beteg köhögését lélegezzük be. A belélegzett vírusok nagy része ugyanis az orrüregben, a szájüregben és a torokban tapad meg.
Ennek alapján a tüdőgyulladás kialakulásához vezető folyamat két részre osztható:
1. Az első szakaszban csak a felső légutak fertőződnek meg.
2. A második szakaszban az itt elszaporodott és innen mélyebbre jutott vírusok okoznak tüdőgyulladást.
Ez azt is jelenti, hogy azok a vírusok, amelyek a tüdőnkbe jutva súlyos betegséget okoznak, nem egy másik betegből, hanem a saját felső légútjainkból származnak, a felső légutakban elszaporodva leginkább saját köhögésünk visszalégzésével fertőzik meg a tüdőnket.
Ez az eredmény összhangban van azzal a klinikai megfigyeléssel, mely szerint a tüdőgyulladás kialakulását felső légúti tünetek megjelenése előzi meg.
A megelőzés lehetőségei
Ez felveti azt a kérdést, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy elkerüljük a betegség súlyosbodását a második szakaszban.
- A tanulmány alapján nagyon fontos, hogy csökkentsük a körülöttünk lévő levegő víruskoncentrációját.
- Mivel a víruskoncentrációt a saját köhögésünk is növelheti, a zsebkendőbe történő köhögés fontos előfeltétele a visszalélegezhető vírusmennyiség csökkentésének.
- Ugyanilyen fontos a gyakori szellőztetés még akkor is, amikor egyedül vagyunk otthon, s ez az, amire kevesen gondolnak. Általában csak zsúfolt helyiségben jut eszünkbe, hogy szellőztetni kellene!
- Emellett a betegség súlyosbodásának a kockázatát jelentősen csökkentheti minden olyan, a felső légutakban alkalmazható szer is, amely közvetlenül a nyálkahártya felszínén csökkenti a vírusmennyiséget.
Ezek az óvintézkedések nem helyettesítik, de kiegészíthetik a jelenlegi védekezési intézkedéseket, amelyek a folyamat első szakaszának kialakulását – a felső légutak megfertőződését – igyekeznek megelőzni.
Akik fokozottan érintettek
Annak a pontosabb megértéséhez, hogy a felső légutakból hogyan jutnak a vírusok a tüdőbe, további kutatásokra van szükség. A kutatók véleménye szerint érdemes azt is megvizsgálniuk, hogy hogyan befolyásolja a légzési mód a vírusok légúti kiülepedését.
Vannak ugyanis olyan tevékenységek, melyek fokozottabb és gyorsabb légzéssel járnak, ilyen például az intenzív sporttevékenység, illetve a nehéz fizikai munka.
Elképzelhető tehát, hogy ezeken a területeken érintettek fokozottabban ki vannak téve a saját légzésük által történő alsó légúti fertőzéseknek, a tüdőgyulladásnak.
E feltevések természetesen még bizonyításra várnak.
Forrás: Madas, B.G., Füri, P., Farkas, Á., Nagy, A., Czitrovszky, A., Balásházy, I., Schay, G.G., Horváth, A., 2020. Deposition distribution of the new coronavirus (SARS-CoV-2) in the human airways upon exposure to cough-generated droplets and aerosol particles. Scientific Reports. 10, 22430, elkh.org, doi.org
