A stressz olyan körülmény, amely viselkedésbeli alkalmazkodást kíván. Így valójában minden változás stresszel jár, melynek során kialakul a jól ismert „üss vagy fuss reakció”. A szervezet adrenalint választ ki – annak jól ismert hatásaival –, felkészít minket arra, hogy üssünk vagy fussunk. Erre a reakcióra biológiailag van szükségünk, hiszen kihalt volna az emberi faj, ha nem alakult volna ki az önvédelem.
Modern társadalmunkban sajnos ugyanúgy bekapcsol ez a reakció akkor is, ha nincs rá szükség.
Tehát ha stresszes állapotban se nem ütünk, se nem futunk, a felgyülemlett hormonok egy sor tünetet és betegséget okozhatnak.
Miért stresszelünk?
A hirtelen kialakuló, a mindennapokban gyakori, bosszantó, felháborító vagy csalódást okozó történéseken, váratlan stresszhelyzeteken túl hosszan tartó feszültséget okozhat – a teljesség igénye nélkül, egyéni adottságoktól függően – a nehéz, megerőltető vagy képességeinket meghaladó, esetleg épp unalmas munka; a meglepően gyakori tömegiszony, ami a közlekedés során okozhat kellemetlenséget; az érzékenység melegre, hidegre, zajra, magas páratartalomra, ami elviselhetetlen helyzeteket eredményezhet; a kapcsolatteremtési nehézségek akár otthon, akár a munkahelyen; a bizonytalanságot előidéző változások; általánosságban a kitartás vagy önkontroll hiánya; összességében a negatív önkép stb.
Sztresszoldás
Dr. Herbert Benson, a bostoni Mind and Body Intézet elnöke szerint a relaxációs technikáknak az a céljuk, hogy a stressz következményeivel ellentétesen ható relaxációs választ váltsanak ki, például lassuljon a pulzus, a légzés, csökkenjen a vérnyomás.
Míg a stresszreakció automatikus, a relaxációs válaszhoz két lépés szükséges.
Az egyik az ismétlés. Ez lehet egy szó (pl. „szeretet”, „béke” vagy az, hogy „nyugi”), egy hang (pl. „om” hang), egy ima, egy mondat, akár egy ismétlődő mozdulatsor is. Ezenkívül végezhetünk jógagyakorlatokat, taj-csit vagy kocoghatunk is. Jó ismétlő tevékenységek még a kötés és a horgolás. A második lépés, hogy ha az ismétlés közben más gondolatok is előjönnek, ne vegyünk róluk tudomást, térjünk vissza az ismétléshez.
A relaxáció hatása a testre
Ha napi 1-2 alkalommal 10–20 percig gyakorlunk, az ilyen ismétlésekkel megszakítjuk és másra irányítjuk gondolatmenetünket, így nyugodtabbak leszünk, jobban meg tudunk birkózni a feszültséggel. Szó szerint megváltozik bizonyos hormonok – adrenalin, noradrenalin, kortizol – szintje, illetve bizonyos agyi folyamatok is, ettől nyugszunk meg. Mindezt tudományosan is bebizonyították.
Bármilyen is életvitelünk, időnként mindenki szembesül stresszhelyzetekkel – önmagában véve a stressz ártalmatlan! Akárcsak őseink, mi is használhatjuk érzékeink aktiválására, hogy felülkerekedjünk segítségével a minket fenyegető helyzeteken.
A kihívás életünk lényege, mely újabb eredmények elérésére sarkall, ne engedjük tehát, hogy a feszültség felülkerekedjen és átvegye az irányítást életünkben!
Forrás: ABC News-InforMed
