A kisgyermekkorban kialakított étkezési és egyéb életmódbeli szokások mélyen rögzülnek és mintaként szolgálnak felnőttkori életvitelünkhöz, mely életre szólóan meghatározza egészségi állapotunkat. Így lesz egészséges gyerekből egészséges felnőtt, avagy túlsúlyos gyerekből szívbeteg, diabéteszes felnőtt.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint az elhízás a leggyakoribb nem fertőző krónikus betegség. Testsúlyunk kialakulásáért génállományunk és életmódunk egyaránt felelős. Így azokban a családokban, ahol a hízásra való hajlam öröklődik, különösen figyelni kell a gyermek súlyának megtartására.
Egy korábbi görög kutatásban 2300 óvodás gyermeket vizsgáltak. A gyermekek és szüleik testtömegindexének összehasonlítása egyértelműen igazolta az összefüggést az örökletes tényezők, a szülők életmódja és a gyermekek testsúlya között. Azokban a családokban, ahol egy elhízott szülő volt, ott a gyermeknél jelentkező túlsúly valószínűsége 2-szeres, míg két elhízott szülő esetén már 2,4-szeres volt.
A gyermek alapvetően azt eszi, amit kiskorában elé raknak, olyan ízekhez szokik, amivel rendszeresen találkozik. Szülőként rajtunk áll tehát, hogy elindítjuk-e gyermekünket az egészség és energikusság felé vezető úton.
Kezdjük egészen az elején! Az újszülöttnek – ha szerencséje van – édesanyja szoptatja őt lúgosító hatású anyatejjel. 6 hónapos kor után, amikor már nem az anyatej dominál, akkor érdemes megismertetni a gyerekekkel az egészséges táplálékokat. Bevezethetjük náluk a zöldségeket, gyümölcsöket, néhány csepp hidegen sajtolt olajat, később a növényi tejeket és a teljes kiőrlésű gabonából készült élelmiszereket.
Az egészséges életmódra nevelés terén az igazi megmérettetés az iskoláskor kezdetén jön el. Az iskolapadba kerülő gyermek aktív mozgással töltött ideje jelentősen csökken, az iskolai büfék kínálata pedig általában nem segíti az egészséges étkezésre irányuló törekvéseket. Gyakran e hiányosságokat plusz esti ételekkel pótolják a szülők.
A nagyobb városokban ma már mindenhol elérhető egy-egy gyorsétterem, mely kínálatával valóban nagy csábítást jelent a kisiskolások számára. A 7–10 évesek körében már intenzíven jelentkezik a kortársi csoporthoz való tartozás igénye, és a zsebpénz megjelenésével már nem tudjuk eltiltani őket a gyorséttermekben való étkezésektől. Ezt azzal lehet ellensúlyozni, ha az otthoni ételeket egészségesen készítjük el, és sok nyers és párolt zöldséget iktatunk az étrendbe.
Mit tehetünk, ha nem a megfelelő „startvonalról” indultunk, és gyermekünknél már kialakultak bizonyos tünetek: rendszeres hasfájás, puffadás, rossz széklet, gyakori megfázás, fáradékonyság, fejfájás, allergia, esetleg túlsúly? Hogyan segíthetünk, ha gyerkőcünk hallani sem akar a zöldségekről, hanem cukrot, tésztát, péksüteményt enne egész nap, és mindezt leöblítené egy kis cukros üdítővel, netán kólával?
Bár irreálisnak tűnhet, mégis azt javasoljuk, hogy adjanak neki több, lehetőleg nyers zöldséget, csökkentsék az édességfogyasztást, itassanak vele tiszta, szénsavmentes vizet. Ha már ennyit megtesznek, nagyon sokat segítettek rajta.
Miután az egészség mellett döntöttünk, lássuk az első lépéseket!
- Mutassunk jó példát gyermekünknek az étkezés és az egészséges életmód terén! Lehet, hogy ehhez saját szokásainkon, életmódunkon is változtatnunk kell.
- Ne cukrozzunk! Minél kevésbé használunk cukrot, annál tökéletesebb marad a természetes ízérzékelés. A kicsiknek nincs szükségük csokira, cukorkára (valójában nekünk sem lenne).
- Adjunk neki egészséges reggelit, ne küldjük éhgyomorral iskolába, mert lehet, hogy megszokásból a zsebpénzén „étel” helyett csokit, cukrot venne!
- Ne erőltessük, hanem beszéljük meg a gyerekkel, mivel érdemes egy egészséges testet etetni, itatni, és mivel nem!
- Legyünk türelmesek, mert a bosszankodástól mi is savasodhatunk! Láthatjuk, hogy az egészségesebb élet felé vezető út lépések sorozatából áll.
Antal Rita
dietetikus
Miért kövér a gyerek? – tények
A 3 évnél fiatalabb magyar gyermekek 80%-a az ajánlott mennyiségnél jóval több cukrot fogyaszt. Minden 10. szülő a hétköznapok során is édességgel jutalmazza gyermekét. Az iskoláskorúaknál sem jobb a helyzet, sőt náluk még nagyobb arányú és mértékű az elhízás.
Az élet első 1000 napjában rögzülő táplálkozási szokások és az akkor kialakuló ízpreferencia kiemelt szerepet játszhat a felnőttkori szív-érrendszeri megbetegedések, a diabétesz és az elhízás kialakulásában vagy megelőzésében. A család helytelen étkezési szokásai nyomán nemcsak a túlsúly, hanem a kapcsolódó betegségek is „öröklődhetnek” a szülőkről a gyermekre.
