A szorongás és pánik miatt kialakuló mellkasi fájdalom jellemzői
A tartós szorongás és a pánikbetegség igen gyakran produkál olyan tüneteket, mint a mellkasi fájdalom, légszomj, szédülés és dezorientáltság, amelyek mind felvethetik a szívbetegség gyanúját is. Aki attól tart, hogy a szíve okozza a fájdalmat, az jó, ha tisztában van a pánik miatt kialakuló mellkasi panasz jellemzőivel:
- Ez a mellkasi fájdalom jellemzően éles, hirtelen kezdődik, gyakran akkor, amikor az érintett fizikailag nem aktív. (Bár az esetek kb. 10%-ában ezzel ellentétesen, lassan, fokozatosan alakul ki.)
- Gyakori, hogy előtte az érintett nagyobb stresszt, idegességet él meg.
- A fájdalom kb. 10 percig tart, de a kísérő tünetek tovább fennmaradhatnak.
- A fájdalom többnyire lokalizálódik a mellkasban.
- Hiperventilláció jelentkezik: a nagyon gyors, felületes légvétel csökkenti a vér szén-dioxid szintjét, ami zavartságot, végtagzsibbadást és mellkasi szorítást is okozhat.
Mikor gyanakodhatunk szívproblémára?
A szívprobléma miatt kialakuló mellkasi panaszoknak is vannak bizonyos jellemzői:
- Általában akkor alakul ki, amikor az érintett aktív.
- Lassan alakul ki a panasz, és egyre fokozódik.
- A fájdalom „átvándorol” más testrészekbe is, mint például a váll, állkapocs és karok.
- Míg a szorongás miatt mellkasi fájdalom éles, addig a szívproblémáknál inkább nyomás, szorítás érzékelhető. Ugyanakkor a pánikszindróma is eredményezhet a kardiovaszkuláris rendszerben fizikai reakciókat, melyek a következők lehetnek: szívkoszorúérgörcs, megnövekedett oxigénigény a szívben, felszökő vérnyomás, kiugró pulzus.
Fontos tudnunk, hogy akik szoronganak, lehetnek egyben szívbetegek is, illetve a pánikszindróma súlyosbíthatja a szív-érrendszeri betegségeket.
Mikor javasolt orvoshoz fordulni?
A mellkasi fájdalom – különösen, ha előzmény nélkül jelentkezik – olyan figyelmeztető jel, ami miatt sokan fordulnak orvoshoz. Ha a nyugalmi- és terheléses EKG, a szívultrahang és a laborvizsgálatok nem mutatnak kardiovaszkuláris eltérést, érdemes elindulni a pszichés, mentális gondozás felé, amely akár a pánikszindrómát, akár a túlzott vagy krónikus stresszt kezelhetővé teheti.
Ha azonban kiderül, hogy valóban van kardiológiai oka a mellkasi fájdalomnak, még idejében megkezdhetjük a kezelést, amellyel akár súlyos következményeket is megelőzhetünk.
Európában a kardiovaszkuláris rizikóbecslésre sokféle formula van, de a legelterjedtebb az ún. SCORE-táblázat. Ennek alapján adhatjuk meg annak valószínűségét, hogy a következő 5 évben milyen valószínűséggel kap valaki súlyos szív-agyér megbetegedést (elzáródást), azaz infarktust vagy stroke-ot. Az állapot megítélésénél figyelembe vesszük, hogy volt-e szívbetegség (például szívinfarktus) a családban, ami hajlamot feltételezhet ugyan, de életmóddal és kezeléssel még ebben az esetben is jelentősen ellensúlyozni lehet az adottságot. Ugyanígy nem befolyásolható a nemünk és az életkorunk sem, de az életmód kockázati tényezőin igenis lehet és kell is változtatni.
A dohányzás, a túlsúly, a fizikai edzettség hiánya és a kiegyensúlyozatlan, nem teljes értékű táplálkozás erősen hathatnak a szívbetegségek kialakulására. Az anyagcsere-betegségek – főleg a cukorbetegség – szintén jelentős kockázati tényezők.
A túlsúlyos középkorúaknál gyakran fellépő 2-es típusú diabétesz kardiovaszkuláris kockázata olyan jelentős, hogy az ilyen beteg rendszeres kardiológiai ellenőrzésre szorul.
A kezelésben segíthet az életmódorvoslás is, amely feltárja az életmódunkban rejlő táplálkozási hibákat, fizikai aktivitásunk hiányosságait, illetve mentális egészségi állapotukat, és javaslatot tesz a javításhoz szükséges és alkalmas lépésekre.
Dr. Vaskó Péter
kardiológus szakorvos
KardioKözpont
