A tüdőrák legfontosabb kockázati tényezője a dohányzás, ugyanakkor a betegségben szenvedők negyede soha nem cigarettázott. Ugyancsak elősegíthetik a rosszindulatú daganat kialakulását az egyéb tüdőbetegségek, például a COPD, a tüdőgyulladás és a tüdőfibrózis – utóbbi COVID-szövődményként vált gyakoribbá.
Emellett kevésbé ismert, hogy a tüdőrák kockázatát a lakások levegőjének radonkoncentrációja is növelheti. A radon a talajban lévő urán bomlása során keletkező színtelen, szagtalan, radioaktív (egészségre ártalmas) nemesgáz. A talajból szivárgó radon bomlása során további radioaktív anyagok keletkeznek. A radioaktív háttérsugárzás hozzávetőlegesen 40%-át a radon és bomlástermékei okozzák, ezek mindig jelen vannak a levegőben, de a rosszul szellőző lakóhelyiségek (és pincék) légterében még nagyobb koncentrációt érnek el. Ha túl magasra szökik a radon szintje, akkor a beltéri levegőben tulajdonképpen „radioaktív por száll”. Emiatt is fontos tehát a lakás gyakori, alapos szellőztetése.
Az Oxfordi Egyetem tanulmánya rámutatott, hogy a zárt terekben feldúsult radon tehető felelőssé a tüdőrákos esetek 9%-áértés az összes rákos megbetegedés 2%-áért, dohányosok esetében a radon 25-szörös kockázatot jelent.
A tüdő falán megtapadó bomlástermékek a hörgőket és a tüdő belső részén lévő hámsejteket közvetlenül sugározzák be, emiatt a légköri radon kizárólag a tüdőre veszélyes, más szervek károsodása szinte kizárható.
Egy másik kutatás eredményeit a Journal of the American Medical Association (JAMA) tette közzé. A tanulmány szerint a rákos betegek esetében szignifikánsan nagyobb volt a COVID-védőoltást követő, ún. áttöréses SARS-CoV2 fertőzés előfordulási gyakorisága, mint a nem rákos betegeknél. Az áttöréses fertőzés az aktív rákos betegek körében volt a leggyakoribb az elmúlt évben, ami jelentősen növelte a kórházba kerülés és a halálozás kockázatát.
A pandémia kezdete óta az oltottak körében egyre gyakoribbá váló áttöréses fertőzést jelentős arányban az Omicron valamely változata okozta. Sajnos várható, hogy a növekvő esetszámmal együtt a tüdőrák következtében elhunytak száma is növekedni fog.
Európát tekintve lakosságarányosan Magyarországon halnak meg a legtöbben rosszindulatú tüdődaganat következtében.
Évente több mint 10 ezer magyarnál diagnosztizálnak rosszindulatú tüdődaganatot, ezen belül a nők/férfiak aránya átlagosan 40/60%. A betegek többsége (évente 8000-8500 fő) sajnos életét veszti – számol be a Napi.hu.
A rosszindulatú daganatos betegségek korai, még az áttétek kialakulása előtti felismerése és az időben megkezdett kezelés életmentő lehet – ez az állítás a rosszindulatú tüdődaganatokra még inkább érvényes. A kis kiterjedésű daganatok sebészeti kezelésével a tüdőrákos betegek 5 évet meghaladó túlélési esélyei jelentősen megnövekednek.
Egy amerikai felmérés eredményei szerint 20%-kal csökkent a tüdődaganatban elhunytak aránya csupán annak köszönhetően, hogy a rizikócsoportba tartozó pácienseket legalább egyszer alacsony sugárterhelésű tüdő CT-vizsgálattal szűrték, ez a leghatékonyabb módszer a tüdőrák szűrésére. A klasszikus mellkasröntgen-vizsgálat az esetek nagy részében nem ad megfelelő képet az elváltozások biztos felismeréséhez.
A tüdőrákszűrő vizsgálatok ajánlottak mindazok számára, akik több évtizede dohányoznak, valamilyen súlyosabb tüdőbetegséggel élnek, esetleg a családjukban előfordult már tüdőrák.
Forrás: napidoktor.hu
