Szervezetünknek csak gyengéd stimulálásra van szüksége – ilyen például a könnyű mozgás, a rendszeres szaunázás, az ingerklíma, a böjtölés és a kellemes szellemi aktivitás.
Diéták
Ismerkedjünk meg elsőként a kalóriamegszorítás (KM) fogalmával. Kutatási eredmények szerint az állatok által spontán elfogyasztott mennyiségű táplálék 20–40%-os megszorítása – a szükséges tápanyagok és vitaminok biztosítása mellett – akár 40%-kal is növelheti az élettartamot. A csökkentett kalóriabevitel következményei többek közt az alacsonyabb testhőmérséklet és az alacsonyabb inzulinszint, vagyis a hosszú élet három legfontosabb biomarkere közül kettő.
A KM élethossznövelő hatását fordítva is értelmezhetjük: lehetséges, hogy az étvágytól függő mennyiségű táplálkozás csökkenti az élettartamot. Egy Hayflick nevű tudós hívta fel a figyelmet arra az egyébként magától értetődő tényre, hogy az állatok normális életében éppen az éhezés és a korlátozott táplálékbevitel tekinthető természetesnek.
A diétával összefüggésében megjegyezzük, hogy kutatások szerint a szervezet antioxidáns kapacitása emelhető napi 8–10 adag zöldség és gyümölcs elfogyasztásával. Ez a módszer különösen idősebb korban hoz látványos eredményt, mivel késlelteti, vagy akár meg is fordíthatja a kognitív és motoros teljesítmény romlását. Az antioxidánsok közül főként a C- és E-vitaminnak, valamint a karotinoidoknak tulajdonítanak ilyen hatást.
Fizikai tréning
A rendszeres fizikai tréning (FT) csökkenti az öregedéssel járó izomvesztést és az olyan idült betegségek kockázatát, mint a magas vérnyomás, szívkoszorúér-problémák, nem-inzulinfüggő cukorbetegség, szorongásos panaszok, depresszió, agyi funkció csökkenése, alvászavar, ízületi degeneratív betegségek, csontritkulás. Ugyanakkor a nagy erőfeszítéssel végzett tréning ellentétes hatást vált ki: fokozza a szabadgyök-képződést, ami felemészti a szervezet saját antioxidáns kapacitását, ezzel hozzájárul a korral járó elhasználódás fokozódásához.
A rendszeres testedzés fontosabb, mint a fogyókúra! A Cooper Intézet vizsgálata szerint a fitt, de túlsúlyos kliensek kevésbé voltak hajlamosak a keringési betegségekre, és tovább éltek, mint az ideális testsúlyú, de nem tornázó páciensek. A tanulmány leszögezi, hogy a kövérség megfelelően edzett személyeknél nem fokozza a megbetegedések kockázatát, ezért inkább a rendszeres, nem túl megerőltető fizikai tréninget javasolják, mint a koplalást.
A rendszeres tréning további előnye, hogy javítja az immunfunkciót, de csak hosszú távon, és csak a testsúly és az edzettség kimutatható javulása után, ehhez tehát hosszú távú edzésprogramra van szükség.
A kutatókban felmerült, hogy a fizikai tréning számos előnyét – legalábbis részben – a gyulladásokkal szembeni védő funkciója okozhatja.
Mindez igaz lehet az öregedésgátlás céljából végzett rendszeres, de mértékletes edzésre, amely finoman stimulál.
Nem igaz viszont az intenzív tréningre, ami egyrészt túlzott stresszt jelent a szervezetnek, másrészt fokozza a gyulladási hajlamot (pl. izomláz, túledzettséggel járó ízületi sérülések), harmadrészt az anyagcsere fokozásával együtt növeli az oxidatív károsodást, pedig idősebb korban épp a szabad gyökök számának szaporítása jelenti a legnagyobb kockázatot.
Forrás: Dr. Eisler Olga / Korkontroll
