„Az ÉLETKOR a lélek kérdése és nem az anyagé. Ha nem bánod, nem számít.” Ez a gyakran Mark Twainnek tulajdonított bölcsesség manapság gyakran köszön vissza ránk. Ám 50 felett, amikor az embert kezdi megcsapni az elkerülhetetlen hanyatlás szele, úgy tűnik, ezt csak azért mondogatjuk, hogy könnyebb legyen elviselni az öregedést.
A szubjektív életkor
Egyre több kutatási eredmény utal viszont arra, hogy mégiscsak van ebben valami. A szubjektív életkor (vagyis hogy hány évesnek érezzük magunkat) nagyon is valós hatással bír az egészségre és az élettartamra. Azok, akik fiatalabbnak érzik magukat az életkoruknál, gyakran valóban fiatalosabbak is. Bár a szubjektív életkort alakító tényezőket nagyon nehéz tudományosan vizsgálni, ám az újabb kutatások meglepő dolgokra derítenek fényt.
A jó hír az, hogy sok olyan tényezőn múlik a szubjektív életkor, amit befolyásolni tudunk, így éveket adhatunk az életünkhöz. Pusztán az, hogy hány évet élt már valaki, nem a legjobb előrejelzője a várható élettartamnak.
Laura Carstensen, a Stanford Egyetem gerontológusa az öregedést kísérő pszichés változásokat vizsgálta. Úgy találta, hogy a fiatalok – akik számára az idő végtelennek tűnik – főként minél több tudás felhalmozására motiváltak, igyekeznek felfedezni a világot és kapcsolatokat kialakítani. Emiatt lelkesebbek, nyitottabbak, szociálisabbak, mint szüleik vagy nagyszüleik, ugyanakkor felületesebbek, impulzívabbak és érzelmileg sérülékenyebbek is.
Ezzel szemben az idősebbek, akik tudják, hogy fogynak az éveik, már nem a felfedezésre koncentrálnak, hanem arra, hogy értelmet találjanak a dolgokban, érzelmi intimitást alakítsanak ki, és megosszák másokkal az évek során felhalmozott bölcsességüket.
Mindannyian ismerünk olyan időseket, akik lelkükben örök fiatalok, és ugyanígy koravén fiatalokat is, akik úgy gondolkoznak és viselkednek, mintha jóval idősebbek lennének. A vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a fiatalos léleknek komoly egészségügyi előnyei vannak.
Az alacsonyabb szubjektív életkor jobb egészségi állapottal, hosszabb élettel és nagyobb jólléttel jár, míg magasabb szubjektív kor esetén rosszabbak a gyulladásos mutatók, ami rosszabb általános egészségi állapotot jelez, ilyenkor az agy is idősebbnek látszik.
A kutatók 17 000 ember 20 éven át tartó követéses vizsgálata alapján megerősítették, hogy a szubjektív életkor nemcsak egy érzés, hanem megbízhatóan előrevetíti a várható egészségi állapotot: akik fiatalabbnak érzik magukat, tovább élnek, akik pedig idősebbnek, rövidebb életre számíthatnak. Tehát aki tisztában van a szubjektív életkorával, az nagyjából be tudja lőni, hogy milyen hosszú életre számíthat.
Maria Mitina, a hongkongi Deep Longevity biotechnológiai cég biológusa azt tapasztalta, hogy a szubjektív életkor megítélése gyakran aktuális helyzetünkön és hangulatunkon múlik épp úgy, ahogy az életminőség egy másik fontos mutatója, a boldogság is. Az emberek napról napra vagy akár óráról órára másként ítélhetik meg a boldogságszintjüket, azonban ez az ingadozás általában egy, az egyénre jellemző alapszint körül mozog. Akinek a temperamentuma alapvetően vidám, annak is lehetnek rossz napjai, de mindig vissza fog térni a derűs alaptermészetéhez.
Hiába tesszük fel tehát valakinek a kérdés, hogy: hány évesnek érzed magad? A válasz eltérő lehet: ma boldognak és fiatalnak érzi magát, de két hét múlva rosszabb lesz a kedve, így idősebbnek ítéli majd saját magát.
Biológiai óra
Alex Zhavoronkov, a Deep Longevity alapítója korábban már sikerrel alkalmazta a mesterséges intelligenciát a biológiai öregedés markereinek feltérképezésében, így most ennek segítségével dolgozott. Szerinte a biológiai órák számítanak az egyik legjelentősebb tudományos áttörésnek az öregedés kutatásában.
A folyamat pszichológiai oldalára azonban eddig kevés figyelem irányult.
A Deep Longevity projektje keretében több ezer 25–75 év közötti emberrel készítettek interjút, akik közül legtöbben csaknem 30 éven át szolgáltattak adatokat, sőt a 2010-es évek közepén további 3500 önkéntes csatlakozott a kutatáshoz. A résztvevőknek minden alkalommal több mint ezer, az életük számos aspektusára vonatkozó kérdést kellett megválaszolniuk, köztük a fizikai és mentális egészségükre, a jóllétükre, a személyiségükre, a hitükre, a társas és szexuális életükre vonatkozókat is.
Talán nem meglepő, hogy a szubjektív korra messze legnagyobb hatással a fizikai egészség van. Érdekes módon, a második leginkább befolyásoló tényező az, hogy mire számítanak, mennyire lesz kielégítő a szexuális életük 10 év múlva. A jelenlegi szexuális életük intenzitása szintén a top 10-ben szerepel. A top 25-ben olyan kérdés is van, hogy az illető mennyire érzi úgy, hogy hozzájárul más emberek jóllétéhez.
A cél az, mondja Mitina, hogy az eredményeiket életmódtanácsokká konvertálják, segítsenek az embereknek megőrizni a fiatalságukat és tovább élni.
Az elemzések ugyanis kimutatták, hogy ha egy 60 éves ember szubjektív életkora 65 év, kétszer akkora eséllyel hal meg bármilyen okból előbb, mintha a kronológius és szubjektív életkora egyaránt 60 év lenne. A hatás nagyságrendje tehát megdöbbentő: a magasabb szubjektív életkor megduplázza a halálozási kockázatot.
A szükséges életmódbeli változtatásokat illetően, mivel a szubjektív életkorra a legnagyobb hatással a fizikai egészség van, a legjobb, amit tehetünk, hogy sportolunk, ami javítja erőnlétünket és hangulatunkat egyaránt, illetve változtatunk az étrendünkön, hogy testsúlyunkat és vérnyomásunkat a kívánatos tartományban tartsuk.
A felfedezőkedv megtartása is fontos. A teszt számos kérdése vizsgálja az érintettek öregedéshez való hozzáállását, kapcsolataikat, közösségi szerepvállalásukat és személyiségüket. A nyitottság és optimizmus minden esetben segít. Azoknak, akik pozitívan álltak az öregedéshez, és akik extrovertáltnak mondták magukat, alacsonyabb volt a szubjektív életkoruk. Fontos tehát, hogy nyitottabbak legyünkúj emberek megismerésére, új ismeretek elsajátítására, új élmények megszerzésére. Legyünk társaságkedvelőbbek – hangsúlyozza Mitina.
Idősebb, bölcsebb, szexibb
A 100 évesekkel kapcsolatos kutatások azt mutatják, hogy ami közös bennük, az az optimizmusuk és a társaságkedvelő természetük. A pozitív életszemlélet sokkal erősebben korrelál a hosszú élettel, mint bármilyen biomarker.
Mások inkább az otthonukra és a párkapcsolatukra összpontosítják energiáikat. Úgy tűnik, a boldog szexuális élet is fiatalon tart, úgyhogy aki több energiát fektet az intim kapcsolataiba, az fiatalabb marad, jobban érzi magát a bőrében.
Ha fölösleges időpazarlásnak véli 1000 kérdés megválaszolását azért, hogy megtudja a szubjektív életkorát, akkor a jó hírünk az, hogy erre nincs is szükség. Mitina és kollégái ugyanis a kérdőívet mindössze 15 kérdésre redukálták, amelyek közül egyik sem kérdez rá direkt módon, hogy hány évesnek érzi magát. Létrehoztak egy weboldalt, ahol bárki kaphat egy közelítő becslést a szubjektív életkoráról (lásd https://app.young.ai/psychoage).
Én 51 éves vagyok – írja a cikk szerzője, Graham Lawton –, 51-nek is érzem magam, tehát a szubjektív életkorom is 51 év. Ha a hosszú élethez több barátra, jobb szexre, új élményekre és az öregedéshez való egészségesebb hozzáállásra van szükség, akkor rám számíthatnak! Leszek én még 40 éves!
Forrás: Graham Lawton: Don’t act your age. New Scientist 120 March 2021, ford. Czárán Judit, a teljes cikk a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.
