Keresés
Close this search box.

Mit árul el az alvásunk?

//

Életünk harmadát alvással töltjük, így nem csoda, hogy az alvás a tudomány érdeklődésének középpontjában áll: számos kutatás vizsgálja az alvászavarok és az alváshossz kapcsolatát a betegségekkel és a halálozással.

Egykoron meg akarták fejteni az álmok titkát, ma sokan megelégednének azzal is, ha aludni tudnának!

Alvászavarok – A madarakról és emlősökről mindig is tudtuk, hogy szakaszosan alszanak, azaz időnként felébrednek, majd visszaalszanak. Roger Ekirch történész 17. századi dokumentumokban bukkant rá az „első alvás” kifejezésre, majd kiderült, hogy ezt már Homérosz is említette az Odüsszeiában, sőt a tanzániai hadzák, a bolíviai tsimanék és a namíbiai sanok mind a mai napig két szakaszban alszanak.

Ekirch előtt világossá vált, hogy az emberek az ipari forradalomig két fázisban aludtak: sötétedéskor lefeküdtek, aludtak pár órát, majd felébredtek, később újra elálmosodtak és aludtak napfelkeltéig. A mesterséges világítás miatt azonban a lefekvés ideje kitolódott, így a kipihentség eléréséhez muszáj végigaludnunk az éjszakát.

Az „idő = pénz” elve miatt egyre hosszabbodott az aktív tevékenység időszaka, gondoljunk csak a napi 12-16 órás munkaidőkre vagy az éjszakai műszakokra. Az alvásnak szentelt időt háttérbe szorította a haszonelvűség, később a szórakozás, az esti szabadidő: az ébrenlét időszaka az érték, az alvás pedig csak „holtidő”.

Ma a felpörgetett idegrendszerű ember egyszer csak ágyába veti magát és sürgősen el szeretne aludni. Akinek jó az alvókája, annak ez nem gond, de aki görcsösen el akar aludni, az egyre feszültebbé válik, ami késlelteti az elalvást. Mások éjszaka vizelési ingerre ébrednek, ilyenkor a gyors visszaalvás ismét szorongató feladat. Az alvászavarok lehetetlenné teszik a pihenten ébredést. A kutatók szerint ilyenkor jön – szokástól függően – az altató, az alkohol vagy épp a fű, pedig, ha az emberek tudatosítanák, hogy természetes dolog éjszaka időnként felébredni és a 8 óra alvás sem szentírás, ettől sokan megnyugodnának.

Bagoly és pacsirta – Jórészt biológiailag meghatározott vonás, hogy valaki esti vagy reggeli típus. A baglyok este élénkek, később álmosodnak el, reggel tovább aludnának, ha hagynák őket. A pacsirták viszont este korán elálmosodnak, reggel korábban ébrednek. Az esti elálmosodás a testhőmérséklet csökkenésével következik be, különösen az agyhőmérséklet csökkenése segíti elő az alvást – e célból már homlokra helyezhető hűtőpántot is kifejlesztettek.

Rövid és hosszú alvók – Az alvási igény részben genetikailag meghatározott, de befolyásolhatja az egészségi állapot is. Számos vizsgálat kimutatta, hogy a napi 7 órát alvókhoz képest az 5-nél kevesebbet vagy 10 és annál több órát alvók összhalálozása kiugróan magas volt. Akik altatók szedtek, azok kb. 1,5-szer valószínűbben haltak meg korcsoportjuk átlagához képest. A rövid és hosszú alvók megnövekedett halálozási kockázata nagyjából azonos volt az altatókat szedőkével. Ez arra utal, hogy a túl rövid vagy túl hosszú alvási időt általában testi vagy lelki betegségek okozhatják, amin nem segít az, ha valaki altatóval oldja meg az alvási problémáját.

Vizsgálatok szerint például ahosszú alvók között a sztrók előfordulása 50%-kal gyakoribb, míga rövid alvóknál a cukorbetegség gyakorisága volt 1,5-2-szeres a normál ideig alvókhoz képest. A rövid és hosszú alvóknál az összhalálozás növekedését a kutatók többek között a szervezetükszignifikánsan magasabb gyulladásszintjével (CRP) magyarázzák.

Rövidebb alvás hatására csökken a jóllakottságért felelős leptin hormon szintje, és nő az étvágyért felelős ghreliné – mindez magyarázatot adhat az alváshiány és elhízás közti szoros kapcsolatra is. Azoknál az elhízottaknál, akik nagy mennyiségű altatót is szednek, a kutatók 930%-kal (!) nagyobb halálozási kockázatot mutattak ki. Tekintsük tehát az átlagos 7-8 órától jelentősen eltérő alvásidőt figyelmeztető jelnek, mert hátterében valamilyen rejtett betegség állhat!

Szendi Gábor
klinikai szakpszichológus
A teljes cikk a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.

Szakirodalom:

  • Baehr EK, Revelle W, Eastman CI. Individual differences in the phase and amplitude of the human circadian temperature rhythm: with an emphasis on morningness-eveningness. J Sleep Res. 2000 Jun;9(2):117-27.
  • Brown, WA: Acknowledging preindustrial patterns of sleep may revolutionize approach to sleep dysfunction. Psychiatric Times, May 27, 2006
  • Ekirch, AR: At Day’s Close: Night in Times Past. W. W. Norton & Company 2012
  • Gallicchio L, Kalesan B. Sleep duration and mortality: a systematic review and meta-analysis. J Sleep Res. 2009 Jun;18(2):148-58.
  • Grandner MA, Seixas A, Shetty S, Shenoy S. Sleep Duration and Diabetes Risk: Population Trends and Potential Mechanisms. Curr Diab Rep. 2016 Nov;16(11):106.
  • Grandner MA; Buxton OM; Jackson N; Sands M; Pandey A; Jean-Louis G. Extreme sleep durations and increased C-reactive protein: effects of sex and ethnoracial group. SLEEP 2013;36(5):769-779.
  • Hammond EC: Some preliminary findings on physical complaints from a prospective study of 1,064,004 men and women. Am J Public Health Nations Health. 1964 Jan;54(1):11-23.
  • He Y, Jones CR, Fujiki N, Xu Y, Guo B, Holder JL Jr, Rossner MJ, Nishino S, Fu YH. The transcriptional repressor DEC2 regulates sleep length in mammals. Science. 2009 Aug 14;325(5942):866-70.
  • Huffington, A: Az alvás forradalma. Geopen, 2016.
  • Kripke DF, Simons RN, Garfinkel L, Hammond EC. Short and long sleep and sleeping pills. Is increased mortality associated? Arch Gen Psychiatry. 1979 Jan;36(1):103-16.
  • Kripke, DF; Robert D Langer, Lawrence E Kline: Hypnotics’ association with mortality or cancer: a matched cohort study BMJ Open 2012;2:e000850
  • Lao XQ, Liu X, Deng HB, Chan TC, Ho KF, Wang F, Vermeulen R, Tam T, Wong MC, Tse LA, Chang LY, Yeoh EK. Sleep quality, sleep duration, and the risk of coronary heart disease: a prospective cohort study with 60,586 adults. J Clin Sleep Med. 2018;14(1):109-117.
  • Leng Y, Cappuccio FP, Wainwright NW, Surtees PG, Luben R, Brayne C, Khaw KT. Sleep duration and risk of fatal and nonfatal stroke: a prospective study and meta-analysis. Neurology. 2015 Mar 17;84(11):1072-9.
  • Roth, T; Mayleben, D; Feldman, N; Lankford, A; Grant, T; Nofzinger, E: A novel forehead temperature-regulating device for insomnia: a randomized clinical trial. Sleep J, 2018, 1-11.
  • Samson DR, Crittenden AN, Mabulla IA, Mabulla AZP, Nunn CL. Chronotype variation drives night-time sentinel-like behaviour in hunter-gatherers. Proc Biol Sci. 2017 Jul 12;284(1858):20170967.
  • Seo SH, Shim YS. Association of Sleep Duration with Obesity and Cardiometabolic Risk Factors in Children and Adolescents: A Population-Based Study. Sci Rep. 2019 Jul 1;9(1):9463.
  • Wehr TA. In short photoperiods, human sleep is biphasic. J Sleep Res. 1992 Jun;1(2):103-107.
  • Yetish G, Kaplan H, Gurven M, Wood B, Pontzer H, Manger PR, Wilson C, McGregor R, Siegel JM. Natural sleep and its seasonal variations in three pre-industrial societies. Curr Biol. 2015 Nov 2;25(21):2862-2868.
Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!