Régen az emberek még emlékeztek arra, milyen együtt lélegezni a Földdel a tél végi időszakban, és együtt örvendezni a természet ébredő erőivel. Táncoltak, énekeltek, így űzve el a sötétséget, a természet hosszú téli álmát, köszöntve a tavasz ébredését.
Húshagyókedd, a farsang utolsó napja– ekkor volt a néphagyományok szerint a téltemetés, mely a falu bűneinek eltemetésével együtt a tél „elhantolása” is, a zajos kongózás és egyes vidékeken a busójárás.
Ekkor volt a régi időkben a legény- és leányavatás kemény próbája, a fiatalasszonyok és leányok életvesszővel való „megütögetése”, és az állatok körülfüstölése is.
A régi gazdák időt jósoltak: ha húshagyókedden csillagos az ég, akkor egész évben sok tojást tojnak a tyúkok – a húshagyókeddi napsugár bő esztendőt hoz.
A farsangi táncmulatság az őszi házasságok előkészítője is volt. Aki húshagyókeddig nem kelt el, annak az adott farsangi szezonban már nem is volt esélye. Az a lány, akinek farsang idején nem kötötték be a fejét, a régiek szerint végleg pártában marad. Ki is csúfolták őket: a legények a hoppon maradt lány ablaka alatt fazekakkal nagy zajt csaptak, és közben kiabálták „húshagyó, itt maradt az eladó!”
Húshagyókedd a „bakkuszok” napja volt. A legények maskarákban, álarcban, táncolva, mulatozva járták be a falu utcáit, a házakba betérve verset mondtak, melyért tojást kaptak, végül a fonóházba mentek, ahol a tojást megsütötték.
Ünneprontás – Húshagyókeddhez fűződik az a hiedelem is, hogy a mulatozást, bálozást éjfélkor abba kell hagyni, mert hamvaszószerdán, a nagyböjti csendben muzsikának, táncnak már nincs helye, aki nem így tesz, meglakol érte. Nem szerencsés ilyenkor meghalni, mert a hiedelem szerint aki farsang utolsó napján hal meg, az a pokolba jut, mivel húshagyókedden zárva a mennyország.
Az idők folyamán mindez lassan feledésbe merült, és a farsang időszaka a keresztény világ nagyböjt előtti eszem-iszom mulatságává változott. Vidám lakomák, bálok, népünnepély, karnevál, jelmezes farsang – így ünneplünk ma is.
Máig őrizzük azonban a farsangi fánk sütésének és fogyasztásának hagyományát.
A fánknak a népi hagyományok szerint mágikus erőt tulajdonítottak: az első fánkot megszárították, porrá őrölték és gyógyszerként keverték az ételekbe. A fánk egyébként nem magyar találmány, Berlinben sütötték először még a XV. században, ezért hívják a világ sok pontján berlinernek. Erdélyi neve pánkó, a Felvidéken siskának, a palócok pedig pampuskának nevezik.
Sokan azt gondolják, hogy elkészítése bonyolult és időigényes, pedig semmi ördöngösség nincs benne, ráadásul egészséges összetevőkből is süthetünk ilyet családunknak.
Jó ha tudjuk, hogy ebben az évben húshagyókedd február 21-re esik, a 40 napos böjt pedig másnap, hamvazószerdán, február 22-én kezdődik és egészen húsvétvasárnapig, azaz április 9-ig tart.
Forrás: PereMedica EgészségMagazin
Mentes desszertek húsvétra gyorsan, könnyen
Húsvéti csokinyúl dömping helyett készíthetünk egyszerűen, házilag is egészséges, mentes, csokis finomságot, melyhez talán meglepő összetevők az avodákó és a banán.
Csokidesszert avokádóból
(glutén-, tej- és cukormentes)
Hozzávalók 2 személyre: 1 db zöldebb banán, 1 db avokádó, 1 púpos evőkanál cukormentes kakaópor, tálaláshoz reszelt csokoládé, kakaótallér.
Elkészítés: A hozzávalókat botmixerrel vagy turmixgépben krémesre keverjük, tálakba porciózzuk, tetejét reszelt csokival és ízlés szerint kakaós tallérral díszítjük.
A gyerekek kedvence a kókuszgolyó, melynek elkészítésében is szívesen segítenek.
Sült kókuszgolyó
(glutén- és tejmentes)
Hozzávalók: 100 g kókuszreszelék, 60 g kókuszvirágcukor, 1 nagyobb tojás.
Elkészítés: A hozzávalókat az egész tojással összekeverjük, 1 órára hűvös helyen pihentetjük. A keverékből golyókat készítünk (kicsit nehezebben áll össze). 180 fokra előmelegített sütőben 10 perc alatt készre sütjük őket. Kihűlés után azonnal tálaljuk, mert frissen a legfinomabb!
A recepteket készítette: Szabó Monika
funkcionális táplákozási és életmód mentor
facebook.com/egyensulypont.hu | instagram.com/egyensuly_pont/
