Ha nem használjuk a testünket, nem nyújtjuk, mozgatjuk, akkor az egyre gyengébb, sérülékenyebb, kevésbé rugalmas lesz. Izmaink mozgásra születtek, melyre nap mint nap szükségünk van az egészség fenntartása, a betegségek megelőzése, az elhízás elkerülése és az öregedési folyamat lassítása érdekében.
Fontos tudnunk, hogy a testmozgás hiánya megnöveli a fejlett országok halálozási okainak listáját vezető szívkoszorúér-megbetegedések esélyét is. A fizikai aktivitás és állóképesség magasabb szintje viszont csökkenti például a magas vérnyomás, a szélütés, a 2-es típusú cukorbetegség, a csontritkulás miatti törések, sőt a vastagbél- és emlőrák, illetve az epehólyag-betegségek következtében előforduló halálozás kockázatát.
A testmozgás agyunk számára is hasznos, hatására endorfin hormon szabadul fel, amitől jókedvűek és nyugodtak leszünk. Emellett véd a depresszió, az idegesség, az önértékelési problémák és az álmatlanság ellen is. Számos tanulmány igazolja, hogy a rendszeres kardiotréning csökkenti a stressz szintjét, de bármilyen mozgás jobb, mint a passzivitás. A stressz egyik következménye lehet az izomfájdalom, izomfeszülés. A testmozgás felszabadítja az izmokban elraktározott energiát, szinte szertefoszlik a bennünk felgyülemlett düh, harag vagy más ellenséges érzelem.
Ráadásul a jó fizikai kondícióban lévő emberek fejlettebb tudatossággal képesek élni testükkel és nagyobb harmóniában a lelkükkel. Ez segíti, hogy elkerüljék vagy legalább ellenőrzésük alatt tartsák az őket érő negatív hatásokat. Különösen hatékony e téren a jóga vagy a thai chi, mely a tudatosság fejlesztésére koncentrál.
A manapság igen népszerű kardiofitnesz alapelve igen egyszerű: ritmusos, aerob típusú mozgások, melyekben a főbb izomcsoportok, például a combfeszítő és combhajlító izmok vesznek részt. A szívnek gyorsabban és erősebben kell vernie a megfelelő oxigénellátás érdekében. Kardio típusú mozgásformák például a futás, kocogás, gyors gyaloglás, nordic walking, biciklizés, úszás, evezés. Ezek viszonylag hosszabb ideig tartó, közepes intenzitású gyakorlatok.
Testünk az életkor előrehaladtával egyre lassabban képes növelni a fittségét. Az edzésprogram elején inkább a ráfordított időt, és nem az intenzitást ajánlott növelni. Az első 4-6 héten csak 1-2 hetente 5-10 perces edzésidő-növelés a reális.
Az aerob edzés intenzitását legegyszerűbben beszédteszttel mérhetjük le. Ha mozgás közben az ember tud beszélni anélkül, hogy levegő után kapkodna, akkor megfelelő az intenzitás. Ha beszéd közben „elfogy a szusz”, akkor csökkentsük az intenzitást, viszont ha semmi erőfeszítésbe nem kerül a beszéd, akkor túl könnyű számunkra a gyakorlat.
Nem az intenzitás, hanem az aktivitás mérését szolgálja a lépésszámláló, melyet az övre vagy zsebre szokta erősíteni. Egy edzés alatt kb. 4000 lépést javasolt megtenni (az ember ajánlott napi lépésszáma egyébként 10 000 lépés). Igen hasznos lehet a fogyókúrázók vagy keveset mozgók számára önellenőrzésként az aktivitás fokozása érdekében.
Jön a tavasz, mely lehetőséget ad arra, hogy kinn a szabadban, a friss levegőn sportoljunk – mindez nemcsak testünket, de lelkünket is felüdíti. Éljünk tehát a lehetőséggel minél gyakrabban!
Dr. Boros Szilvia, PhD.
főiskolai docens, sportszakorvos