Az egész világot sokkoló COVID-19-járvány 3 éve alatt megtanultuk például azt,hogyan működik a szociális távolságtartás; hogyan kell mindenhol mindenkinek maszkot viselnie; mik a helyes kézmosás és kézfertőtlenítés szabályai; hogyan lehet a legtöbb munkafeladatot home office rendszerben, távmunkában megszervezni és végrehajtani; hogyan lehet a legfiatalabb korosztályt, a gyermekeket rávenni, hogy iskolatársaiktól, barátaiktól távol, egyedül tanuljanak, interneten írjanak dolgozatot és már ők is online tartsanak kapcsolatot a többiekkel és tanáraikkal; sőt azt is megtanultuk, hogyan kell és lehet másoktól elszigetelten élni, családunkkal és barátainkkal a tényleges találkozás helyett a világhálón kapcsolatot tartani, a fizikai kontaktust virtuális eszközökkel helyettesíteni.
Gazdagodtunk, szegényedtünk?
Mindez sokmillió ember számára nehéz és szomorú lecke volt, de kényszerűségből megtettük, megtanultuk – a legtöbben képesek voltunk rá –, ezáltal fejlődtünk, e tapasztalattal gazdagabbak lettünk, egyben szegényebbek is mindazokkal, akiket a pandémia évei alatt sajnos elveszítettünk.
Bár az adatok azt mutatják, hogy a COVID-19 3 éve alatt továbbra is a szív- és érrendszeri problémák jelentették a vezető halálokot, melyet a rákhalálozás követett, ehhez képest a koronavírus lényegesen kevesebb áldozatot szedett, s ez az arány az előttünk álló években várhatóan tovább csökken majd.
Emiatt lehetőségünk nyílna a most megtapasztalt világméretű figyelmet és összefogást a továbbiakban a szív-érrendszeri, illetve a daganatos betegségek miatti halálozás megelőzésére, csökkentésére fordítani!
Pandémiából endémia?
Bár több szakértő az elmúlt télre egy újabb, de az előző éveknél mérsékeltebb COVID-19-csúcsot jósolt, ez szerencsére nem következett be, sőt az esetszámok jelentősen csökkentek az előző téli adatokhoz képest. Ennek magyarázata a fejlett országok tekintetében:
▶ Egyrészt a lakosság jelentős arányú átoltottsága, illetve egyszeri vagy többszöri fertőződése (vagy e kettő együtt), mely sokak számára hatékony immunitást biztosított hosszabb távra.
Ráadásul a pandémia idején bevezetett védő intézkedések nemcsak a COVID-19, hanem az influenza és egyéb légúti vírusok visszaszorítására is alkalmasak voltak.
▶ Másrészt jelenleg már nem rendelkezünk pontos adatokkal a fertőzöttek számát illetően, hiszen töredékére esett vissza az otthoni tesztelés és a fertőzöttség jelentése a korábbiakhoz képest.
A COVID-19-fertőzés veszélye azonban korántsem szűnt meg, továbbra is vannak halálesetek, kórházi kezelésre, sőt lélegeztetésre is szoruló betegek, de az esetszám a tavasz folyamán jelentősen csökkent, és már nem terheli túl az egészségügyi ellátórendszert.
A Washington Egyetem globális egészségügyi adatokat feldolgozó és értékelő központja legutóbbi jelentésében hangsúlyozta, hogy a COVID-19 a továbbiakban is egészségügyi problémát fog jelenteni világszerte, de várhatóan enyhébb lefolyású formában. A globális adatok szerint 2021. novembertől 2022. decemberig – az előző évhez képest – megduplázódott a fertőzésszám, de a halálesetek száma az egyötödére csökkent.
A továbbiakban a fejlett országokban a nagyarányú átoltottság, a kevésbé fejlett országokban pedig többnyire az Omicron variánssal történt korábbi fertőződés jelenthet bizonyos védelmet az endémiaként velünk maradó COVID-19 ellen.
A szakértők 2023-ra a világ egy részén azonban még jósolnak nagyobb arányú koronavírus-fertőzést is.
Forrás: webmd.com
