Folyamatos stresszhelyzetben nő az ún. szimpatikus vegetatív idegrendszer aktivitása, valamint bizonyos stresszhormonok szintje is, amelyek többek között emelkedett vérnyomást, vércukorszintet, szapora pulzust eredményeznek. Ezek a tényezők pedig egyenként is a szív- és érrendszeri betegségek önálló rizikófaktorai. A gyakori stresszhelyzetekben élőknél ez a stresszre adott, egyébként teljesen normál reakció állandósulhat és olyan betegségeket okozhat, mint pl. a szívritmuszavar vagy a szívinfarktus.
A jelenség különösen gyakran figyelhető meg a túlterhelt, menedzser életformát élő személyeknél. Esetükben nem ritka a napi 10-12 órás folyamatos, nagy stresszel járó munka, amelynek szinte egyenes következménye az akár már 35-40 éves korban jelentkező szív-érrendszeri betegség.
Milyen tünetekre figyeljünk?
A mellkasi szorítás a szív-érrendszeri zavarok egyértelmű jelzése. Van még néhány tünet, mely esetén szintén szükséges a kardiológiai vizsgálat és kezelés. Ilyen például a mellkasi fájdalom, az erős szívdobogás, repkedő érzés a szívtájon, jelentősen csökkenő terhelhetőség, légszomj, rendszeresen mért magas vagy ingadozó vérnyomás.
A szív-érrendszer nem megfelelő működésére néhány olyan tünet is felhívhatja a figyelmet, melyet nem ennyire könnyű kapcsolatba hozni kardiovaszkuláris problémákkal.
Sokan csak mellékesen mondják el a kivizsgáláson, hogy nagyon rosszul alszanak, egész nap fáradtnak, levertnek érzik magukat.
Főként férfiak említik a horkolást és az éjszakai légzéskimaradást, vagyis az alvási apnoét. Fontos tudnunk, hogy az alvási apnoé növeli a magasvérnyomás-betegség, a szívinfarktus, a stroke és a pitvarfibrilláció kockázatát is.
Nemcsak az lehet figyelmeztető jel, ha konkrétan ébren vagyunk éjszaka, de az is, ha éjjel szorongunk, ha úgy érezzük, egész éjszaka jár az agyunk, nem tudjuk elengedni a zavaró gondolatokat. Az alvászavarok következményeként napközben kevésbé tudunk koncentrálni, azaz szellemi teljesítményünk jelentősen romlik. Emellett ingerlékenyek, fáradékonyak vagyunk, általános teljesítőképességünk is romlik.
Mindenképp ajánlatos szakemberhez fordulni, ha szorongást, teljesítmény- vagy akár libidócsökkenést tapasztal magán valaki, mert ezek a tünetek azt is jelezhetik, hogy a stressz, a feszített tempó a szív-érrendszer egészségét is veszélyezteti.
Akut fáradtság
Kiváltója lehet például a stressz, az alváshiány, az elégtelen folyadékfogyasztás vagy a helytelen étrend is. Lehet alkohol, nikotin és koffein mellékhatása is: ha stresszoldóként napközben gyakran rágyújt, kávéval tartja magát ébren, este pedig alkohollal oldja a napi feszültséget – szervezete idővel komoly energiahiánnyal jelzi, hogy pihenésre, feltöltődésre van szüksége.
Krónikus fáradtság
Olyan általános tünet, amelyet sokan „megszoknak”, nem vesznek elég komolyan, pedig különösen nőknél gyakori, hogy szokatlanul erős fáradtságot éreznek a szívinfarktus előszobájában, de a tartós kimerültség mögött is állhat kardiológiai ok, például szívelégtelenség.
Amennyiben a krónikus fáradtság több hónapig fennáll, hátterében többnyire valamilyen betegség – például depresszió, autoimmun betegség, vashiány, vérszegénység, pajzsmirigy-alulműködés, vese-, máj- vagy szívbetegség lehet, melyeket kezelni kell, mivel pusztán az életmódbeli tényezők itt már kevésnek bizonyulnak.
A kardiológiai kivizsgálás és kezelés a stresszes, túlfeszített, menedzser típusú életmódot élő nők és férfiak esetében a munka- és teljesítőképesség megtartását helyezi előtérbe. Így a terápia nem csupán a bevett kardiológiai eljárásokra és gyógyszerekre épül. Az életmódorvoslás eszközeivel – mozgás-, táplálkozás- és mentális terápiával – ugyanis megállíthatók a kóros folyamatok és a munkaképesség is visszanyerhető.
Dr. Vaskó Péter
kardiológus szakorvos
Budai Kardioközpont
