Mozgásszegény életmód
Számos kutatás bizonyította már, hogy a mozgásszegénység nem növeli, hanem csökkenti az energiaszintet. A szakmai ajánlások szerint heti 150 perc közepes intenzitású kardiomozgásnak és 2×20–30 perc izomfejlesztő mozgásnak már optimális egészségvédő hatása van. Fontos szabály, hogy két kardioedzés között ne teljen el 72 óránál több, és egy alkalom ne legyen 30 percnél rövidebb!
Természetesen hosszú évek tétlensége után ennél rövidebb, kevésbé intenzív edzéssel is lehet kezdeni, de a cél, hogy a testmozgással, sporttal csökkentsük a krónikus fáradtságot és a lehető legnagyobb egészségnyereségre tegyünk szert.
Helytelen étrend
Fogyasszunk az adottságainknak megfelelő kalóriamennyiséget, több zöldséget, gyümölcsöt, élelmi rostot! Kerüljük a könnyen oldódó szénhidrátokat és igyunk több folyadékot, mivel a dehidratáció önmagában is fáradtságot okozhat!
Bizonyos betegségek
Ha megtettünk minden olyan életmódbeli változtatást, mellyel leküzdhetnénk a fáradtságot, de mégsem sikerült megszabadulni tőle, érdemes kivizsgáltatni magunkat, nincs-e valamilyen betegség a háttérben.
Számtalan állapot okozhat energiahiányt, fáradtságot, például cukorbetegség, vérszegénység, ételintolerancia, pajzsmirigybetegség, vitamin- és ásványianyag-hiány vagy akár szívelégtelenség. Utóbbi esetben, ha már a kisebb aktivitások is kimerítenek, például lihegve megyünk föl a lépcsőn, javasolt a kivizsgálás, mert a korrekt diagnózisra épülő kezelés akár életet is menthet.
Dr. Sztancsik Ilona
kardiológus, aneszteziológus szakorvos
kardiokozpont.hu
