Célunk: egészséges kismama, egészséges magzat, majd csecsemő.
Amit szeretnénk elkerülni: hiányállapotok, visszamaradt magzati fejlődés, sovány vagy túlsúlyos kismama, allergiára, elhízásra, cukorbetegségre hajlamosított kisgyermek.
Speciális tápanyagokkal ugyanis csökkenthetjük születendő gyermekünk hajlamát az elhízásra, allergiára, asztmára, a későbbi cukorbetegségre. Ehhez a táplálkozás során folyamatosan ki kell elégítenünk az anya megnövekedett energia-, vitamin-, makro- és mikrotápanyag-igényét. Gondolnunk kell a folsav, kalcium, magnézium, D-vitamin és a jód bevitelére, utóbbi egyebek mellett a gyermek majdani mentális képességeit is növelheti. Az allergiára, asztmára való hajlamot rendszeres halfogyasztással, omega-3 zsírsavak bevitelével csökkenthetjük. Kerülnünk érdemes a túlzott kalóriabevitelt, a finomított szénhidrátokban gazdag ételeket, cukrozott üdítőket, magas sótartalmú, egészségtelen csipszeket és más, mesterségesen ízesített élelmet, a transzzsírokat (pl. margarint) tartalmazó termékeket.
Az édességfogyasztáshoz hasonlóan ártalmasak az alkoholtartalmú italok, illetve a kifejezett orvosi javallat nélkül szedett gyógyszerek, továbbá a dohányzás! Megjegyezzük, hogy a nikotin a magzati szervezetet éppúgy károsítja, mint az édesanyáét, anyagcserére gyakorolt hatása is kedvezőtlen, sőt a születendő gyermeket asztmára, allergiára, inzulinrezisztenciára – tehát közvetve 2-es típusú diabéteszre – hajlamosíthatja.
Az étrenden belül arányában a legnagyobb részt a friss zöldségek és gyümölcsök képezzék, fehérjék közül legjobb az omega-3 zsírsavakat tartalmazó hal; fontosak a tejtermékek, a könnyen emészthető fehérjék, illetve a teljes kiőrlésű gabonafélékből készült ételek, lehetőség szerint vegyszermentes forrásból.
Az anya várandósság alatti túlzott elhízása – magzati súlygyarapodást előidézvén – mintegy előre „beprogramozza” a gyermek felnőttkori túlsúlyának lehetőségét. Ezzel összefüggésben kiemelkedően fontos az anyai bélflóra egészséges összetételének és stabilitásának fenntartása, ami szoros összefüggést mutat a testsúly alakulásával.
Az anyai bélflóra stabilizálása érdekében a várandós és szoptató kismamák által elfogyasztott probiotikumoknak azért van jelentőségük, mert az anyatejben megjelenhetnek a csecsemő immunrendszere „tanítómestereinek” számító bifidobaktériumok és tejsavbaktériumok. Emellett növelhetik az anyatej antioxidáns kapacitását, melynek fontos védő, gyulladáscsökkentő funkciója lehet a csecsemőt érő esetleges fertőzésekkel szemben.
Végül egy jó hír: nem kell kettő helyett enni!
Dr. habil. Réthy Lajos PhD
gyermekgyógyász, allergológus-immunológus, egyetemi tanár
