Hízás a gyors fogyókúrás tippektől?
Ki ne vágyna arra, hogy fogyókúra esetén gyors eredményt érjen el, és akár heti 5-6 kilótól megszabaduljon? Ezért sokan észszerűtlen, egészségtelen, sőt veszélyes fogyókúrás módszerekhez folyamodnak, pedig a túl viharos súlyvesztés után az esetek többségében még nagyobb súlyfelesleg rakódik ránk, vagyis beindul a jojó-effektus.
Amikor kevesebb energiához jut a szervezetünk, mint amennyit igényelne, a tárolt energiát kezdi hasznosítani. Elsődlegesen a glikogén készletekhez nyúl, mert azokat könnyen glükózzá alakíthatja. Ezek a készletek főként a májban és az izmokban raktározódnak. Ha ez a forrás kimerül, a szervezet az izmokban található aminosavakat kezdi felhasználni. Amikor ezeket már „feléltük”, csak azután következnek a zsírraktárak.
A glikogén és a fehérje azonban vizet tartalmaznak, tehát ha veszítünk belőlük, valójában vizet veszítünk.
A villámgyors fogyókúrás módszerek nagy csapdája, hogy az elején bekövetkező gyors fogyás megtéveszti a fogyókúrázókat, hiszen a leadott súly döntő része víz, nem pedig zsír. Ahhoz, hogy kb. fél kiló zsírt leadjunk, közel 3500 kilokalória „hiányra” van szükség. Mire a szervezet eljut addig a pontig, hogy elkezdje felhasználni a zsírraktárakat, addigra már jelentős energiadeficitje van a villámdiéta miatt, ezért lelassul az anyagcsere.
Mi lassítja le az anyagcserét?
Ebben számos ok játszik közre. Fogyókúra esetén az agy hypothalamus része érzékeli a zsírraktárak változásait és lelassítja az anyagcserét, hogy visszaszerezze az elvesztett energiát. Ráadásul ha ehhez a szakaszhoz érünk, az aminosav- és fehérjeveszteség már izomveszteséghez is vezet: minél kevesebb az izom, annál lassabb az anyagcsere.
Ebben a szakaszban szokott megtorpanni a fogyás, emiatt sokan feladják a küzdelmet. Aki ilyenkor feladja a szigorú diétát, az általában gyorsan és sok súlyt szed fel, ugyanis az agy arra utasítja a testet, hogy minél több energiát raktározzon el. Az is gyakori, hogy a csalódás miatt még erősebb evési kényszert érzünk.
A gyors fogyókúrás módszerek tehát rövid távon hatékonynak tűnhetnek, ám az eredmények hosszú távon nem fenntarthatók. Ráadásul a villámdiétázók köréből – a csalódás és a biológiai mechanizmusok miatt – még több túlsúlyos és elhízott ember kerül ki. A gyors kúrák tehát kövérebbé tehetnek.
A túl gyors súlyvesztés ráadául biztosan nem egészséges. A kiegyensúlyozott, tartós fogyás alapja az életmódváltás, megfelelő táplálkozással, mozgással és pihenéssel. Heti fél-egy kilós fogyás az a tempó, amely fenntartható, tartós súlyvesztést eredményezhet.
Másfél kilónál több fogyás egy hét alatt már egészségügyi kockázattal jár: a gyors súlyvesztés erősen növeli a csontritkulás, a depresszió, az alvászavarok és más problémák esélyét. Amennyiben a súlyvesztés nem szándékos, feltétlenül ki kell vizsgálni, hogy nem állnak-e hormonális okok a háttérben, például pajzsmirigyrendellenesség vagy kezdődő cukorbetegség.
Ugyanígy érdemes megvizsgálni a hízás hormonális hátterét is, hiszen számos betegség oka és tünete is lehet a súlygyarapodás. Jelentősebb hízás esetén javasolt az anyagcsere működésének vizsgálata, és ha hormonális okra derül fény, azt kezelni szükséges. Ennek eredménye lehet hosszú távon a testsúly visszarendeződése, amit persze ebben az esetben is elősegíthet az egészséges életmód kialakítása és fenntartása. Végül ne feledjük: pozitív energiamérleggel nem lehet fogyni. Amit megeszünk, attól hízhatunk, főként ha nem ellensúlyozzuk azt még több kalóriát elégető tevékenységgel, például sporttal.
Dr. Katona Evelin PhD
belgyógyász, endokrinológus főorvos
