Leégés
Tudta, hogy a leégés vércukorszint-emelkedést okozhat? A leégés nem csak a melanoma kialakulásának kockázatát növeli: stresszel jár a szervezet számára és a vércukorszint-emelkedését is előidézheti mindaddig, amíg meg nem gyógyul a leégés okozta bőrsérülés.
Napszúrás
A cukorbetegeknek fokozottan ügyelniük kell állapotukra, mivel a hőségben gyakoribbak lehetnek a vércukor-ingadozások. A túlzott és védelem nélküli napozás eredménye napszúrás is lehet, ami lázzal, hányingerrel, hányással is járhat. A hányás miatti nagyobb folyadékveszteség mellett étvágytalanság is kialakulhat, így az érintett kevesebb szénhidrátot tud bevinni: az alacsony vércukorszint esetükben veszélyes hipoglikémiához vezethet.
Utazási betegség
Egyes országokban a számunkra megszokott higiénia és az iható csapvíz hiánya hányással, hasmenéssel járó fertőzésekhez vezet, ami szintén hipoglikémiás állapotot idéz elő. Ilyen esetekben elengedhetetlen a vércukorszint rendszeres kontrollja és a helyzethez alkalmazkodó megfelelő kezelés.
Friss gyümölcsök, zöldségek
Az amúgy rendkívül egészséges, friss nyári zöldségek és gyümölcsök esetében sem mindegy, hogy mikor és mennyi szénhidrátot juttat be szervezetébe a cukorbeteg. Különösen igaz ez a lédús, édes gyümölcsökre, melyek nagy mennyiségű, gyorsan felszívódó szénhidrátot tartalmaznak, de az édesebb ízű zöldségekből sem fogyaszthatnak egyszerre nagy mennyiséget!
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint napi 5 adag, összesen kb. 40 dkg zöldség és gyümölcs elfogyasztása javasolt. Ilyen mennyiséggel már jelentősen csökkenthető a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke és az elhízás kockázata, de cukorbetegeknek ezt a mennyiséget is javasolt úgy elosztani, hogy arányaiban több legyen a zöldség, mint a gyümölcs. Ráadásul mindezt nem egyszerre, hanem több kisebb adagra osztva úgy, hogy a reggeli, kora délelőtti és a késő esti órákban már ne együnk gyümölcsöt!
A gyümölcsök szénhidrát-tartalma
Nem mindegy, hogy alacsony vagy magas szénhidráttartalmú gyümölcsöt választunk, segítségül íme néhány adat.
▶ Alacsony (≤ 7 g/10 dkg gyümölcs): alma, grépfruit, citrom, ribizli, málna, földieper, szeder, görögdinnye.
▶ Közepes (8-10 g/10 dkg gyümölcs): narancs, őszibarack, sárgabarack, nektarin, sárgadinnye, egres, birsalma.
▶ Magas (11-15 g/10 dkg gyümölcs): mandarin, kivi, cseresznye, meggy, körte, szilva, áfonya.
▶ Nagyon magas (≥ 15 g/10 dkg gyümölcs): banán, szőlő, mangó, gránátalma, datolyaszilva.
(Az adatok tisztított mennyiségre vonatkoznak, mag és héj nélkül.)
Gyümölcsfogyasztási kisokos
A gyümölcsöket érdemes egészben, pépesítés, turmixolás nélkül fogyasztani, hiszen ezek az eljárások emelik a glikémiás indexet (GI), azaz gyorsítják a szénhidrátok felszívódását.
Egy-egy étkezés alkalmával maximum 2 adagnyi gyümölcs elfogyasztása javasolt: 1 adag megfelel 1 maréknyi málnának, meggynek stb. vagy 1 ökölnyi almának, narancsnak stb. Ettől függetlenül érdemes minden gyümölcsöt legalább egyszer lemérni és kiszámolni, pontosan mekkora adag fogyasztható egy-egy étkezés alkalmával.
Kerüljük a cukrozott befőtteket, lekvárokat, aszalt gyümölcsöket, gyümölcspépeket és gyümölcsleveket!
Vegyük figyelembe, hogy minden ember állapota más, így az ajánlott mennyiségek is eltérhetnek. Szükség esetén vegyük igénybe dietetikus szakember segítségét, aki személyre szabottan, az egyéni paraméterek, adottságok és szükségletek figyelembevételével alakítja ki a javasolt diétát.
Szarka Dorottya
dietetikus
Dr. Porochnavecz Marietta
belgyógyász, diabetológus szakorvos
Cukorbetegközpont
