Fontos tisztázni, hogy klasszikus értelemben a gluténérzékenység, a cöliákia ún. autoimmun hátterű betegség, melynek az előfordulási gyakorisága Európában 1:75.
Dr. Joseph Murray, az amerikai Mayo Klinika gasztroenterológusa szerint valóban egyre több a cöliákiás beteg, és ez nem csak annak köszönhető, hogy manapság egyre jobbak a diagnosztikai lehetőségek és ezek egyre könnyebben elérhetők. A kutatók a gluténérzékenyek számának növekedésével a következő tényezőket hozzák összefüggésbe.
▶ Az évek során Európában és Amerikában egyaránt, egyre növekszik a népszerűsége a jellemzően magas gluténtartalmú feldolgozott élelmiszereknek, a félkész és a gyorsan fogyasztható késztermékeknek. A nyugati étrendet követők napjainkban sokkal több édes és sós pékárut, illetve egyéb gluténtartalmú ételt fogyasztanak, mint például egy generációval ezelőtt. A statisztikai adatok szerint a kedvencek közé tartozik a pizza, a hamburger, a tészták, a péksütemények, a kenyerek, a gabonapelyhek és a kekszek. Alapvetően nem a napi teljes szénhidrátbevitel mennyiségével van a probléma, hanem annak alacsony minőségével és magas gluténtartalmával.
▶ Mivel a genetikailag gluténérzékenységre hajlamos gyerekek manapság sokkal nagyobb „dózisban” fogyasztanak glutént, így nagyobb a valószínűsége annak, hogy esetükben kialakuljon a betegség.
▶ Egy másik fontos tényező a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területét érinti. Az utóbbi 50-100 évben a búzanemesítés során azok a búzafajták kerültek kiválasztásra és azokat keresztezték, melyeknek magas a glutén és az alfa-gliadin tartalma. Ennek előnye, hogy ezeknek a kenyérgabonáknak az elterjedésével jobb állagú és szerkezetű kenyeret, pékárut és tésztát lehet készíteni.
▶ A bélflóra és az immunrendszer kapcsolata már korábban tudományos megerősítést nyert, az újabb kutatások szerint azonban a bélflórának is köze lehet a cöliákia kialakulásához. A gluténérzékenységben érintettek bélflórája jelentős eltéréseket mutat az egészséges populációhoz képest. Kevesebb a jótékony baktérium és több a patogén, azaz kórokozó baktériumfaj a bélflórájukban, ami ún. diszbiózist, a bélflóra egyensúlyának felborulását okozza. Ezek a kórokozó baktériumok képesek aktiválni a gyulladásos folyamatokat és ezáltal beindíthatják a cöliákiás reakciót.
Európában a cöliákiás eseteknek napjainkban sajnos mindössze a 25%-a kerül felismerésre, míg Amerikában ez a szám még alacsonyabb, mindössze 20%-ot ér el. A betegség mielőbbi felismerése pedig kulcsfontosságú lenne a megfelelő kezelés és a szükséges diéta összeállításához, következetes betartásához a további állapotromlás megelőzése érdekében.
Forrás: ParaMedica EgészségMagazin
