E kérdések megválaszolására a kutatók azt vizsgálták, ki hogyan reagál és alkalmazkodik a viszontagságokhoz, majd azonosították azokat, akik különösen ellenállóak a stresszel szemben, és feltárták azokat a tényezőket, melyek hozzájárulnak ehhez a képességhez.
Ez az út a romániai árvaházaktól és az észak-karolinai kihallgató celláktól az indianapolisi tűzoltóállomásokig és az ausztriai humorórákig vezetett. E kutatások eredményei segítenek a nagy stresszhatással járó munkakörökbe jelentkezők toborzása, kiválasztása során.
Mindenképp hasznos lenne, ha tudnánk, egyes emberek miért kezelik jobban a stresszt, mint mások, és hogy mit tehetünk mindannyian a rugalmasságunk javítása érdekében.
Mi a reziliencia?
Az, hogy a stressznek pozitív vagy negatív következményei vannak, attól függ, hogyan kezeljük a stresszt, és a stresszreakció után milyen gyorsan tér vissza a szervezet működése a normális kerékvágásba – utóbbit rezilienciának nevezzük.Ez az, ami egyénenként jelentősen eltér. Vajon mi tesz egyeseket ellenállóvá?
▶ A nevelés nagy szerepet játszik ebben, de igen kevés vizsgálat nyújt ebbe betekintést. A Washingtoni Egyetem egyedülálló kutatása 6 romániai árvaházban végzett hosszú távú megfigyelést. A gyerekek 6–30 hónapos korukig nevelkedtek árvaházban, míg a kontrollcsoport családban élt. A követéses vizsgálatban 12 éves korukban megmérték a stresszre adott reakcióikat. Nyálmintájuk alapján a kortizolszint megegyezett a családban nevelkedett gyerekekével, de csak akkor, ha 2 éves koruk előtt kerültek nevelőszülőkhöz. A később örökbefogadottak vagy az árvaházakban maradottak esetében tompult a stresszválasz, kevesebb kortizol termelődött.
Ez a normális stresszválasz károsodásának jele, és hosszú távú viselkedési problémákkal, a depresszió fokozott kockázatával jár. Az élet első 2 éve ugyanis érzékeny időszak, amikor környezetünk olyan változásokat okoz az agyban, melyek befolyásolják a stresszválaszt.
Suniya Luthar, az Arizonai Állami Egyetem fejlődéspszichológusa szerint a jó stressztűrő képesség kialakulásának legfontosabb tényezője az elsődleges gondozókkal való erős, támogató, megbízható kapcsolat.
▶ Gének – A stresszel való megbirkózás terén a gének is fontos szerepet játszanak, különösen azok, amelyek részt vesznek a neuropeptid Y (NPY) nevű vegyi anyag termelésében. Az NPY egyfajta „kikapcsolóként” működik a stresszválaszban. Fenyegetés hatására a termelődése megugrik, segítve a gyors válaszreakciót, de a veszély elmúltával gyorsan visszaáll a normális szintre.
Az NPY szerepének tanulmányozása során gyakran az elit katonai erők tagjaira összpontosítanak, akik extrém stresszhelyzetben is jól teljesítenek.
Egy vizsgálatban az észak-karolinai Fort Braggben tartott kiképzési gyakorlat során összehasonlították az amerikai különleges erők és a reguláris katonák vérmintáit, mialatt élelem- és alvásmegvonás közepette üldözte őket az „ellenség”, és „elfogásuk” után kihallgatták őket. Kiderült, hogy a különleges erők katonáinál tartósan magasabb volt az NPY-szint, és gyorsabban vissza is tért az eredeti szintre, ami azt mutatja, hogy jobban ki tudták heverni az átélt stresszt. Minél több NPY termelődött, annál kevesebb mentális problémáról számoltak be a katonák.
Mindannyian az NPY-gének különböző variációit örököljük. Egyesek védenek a stresszel szemben, mások pedig növelik a stresszválaszt és rossz pszichiátriai állapotok kockázatát. A különleges erők katonái tehát megütötték a „genetikai főnyereményt”.
▶ Képzettség, tréning – Ám nem minden a géneken múlik: egy meglepetésszerű, szimulált rajtaütés után azon tengerész-gyalogosoknak, akik korábban elvégeztek egy 8 hetes mindfulness tanfolyamot, sokkal hamarabb normalizálódott az NPY-szintje, mint a képzésben nem részesült katonáké.
▶ Humorérzék – Szintén közös a nyugodt emberekben a személyiségük, különösen a humorérzékük. Kutatások szerint, akik meglátják az élet viszontagságainak humoros oldalát is, valószínűleg pozitívabban reagálnak a stresszre, így ellensúlyozzák annak negatív hatásait.
Michael Sliter tűzoltók körében végzett kutatásában azt találta, hogy a PTSD és a kiégés tünetei ritkábban fordultak elő azoknál, akik a humort mint megküzdési stratégiát alkalmazták.
A nevetés jó közérzetet keltő hormonokat szabadít fel, emellett segít a kapcsolatépítésben, biztosítja a szociális támogatottságot.
Egy osztrák kísérletben 35 stresszel, kimerültséggel vagy depressziós tünetekkel küzdő ember 7 hetes „humortréningen” vett részt, amelyen szerepjátékokat, a mindennapi élet vicces oldalának meglátását, a játékosságot és mások megnevettetésének képességét sajátították el. A tréning csökkentette az érzékelt stresszt és növelte a jókedvet.
▶ Bélflóra – Ahogy erről már olvashattunk: a bélbaktériumok és hangulatunk között szoros kapcsolat áll fenn. Ráadásul stressz hatására a bélrendszer áteresztőbbé válhat, az így kialakuló gyulladás fizikai és mentális panaszokhoz vezethet. Egy tanulmány szerint a rossz házasságból eredő krónikus stresszt átélő pároknak áteresztőbb a bélrendszerük, mint a kevésbé ellenséges pároknak.
Menő profil – Mindezekből világossá válik, hogy azok az emberek, akik immunisak a stresszre, kedvező tulajdonságok kombinációjával vannak megáldva. Minden olyan munkaadó számára, akinek stresszes munkakörökbe kell embereket felvennie, nagyon hasznos lenne a rezilienciaprofil tanulmányozása.
Számos módja van a stresszoldásnak azok számára is, akik egyszerűen csak szeretnének jobban megbirkózni például egy állásinterjú okozta stresszel.
- Rendszeres zenehallgatás: megváltoztatja a stresszreakciót, csökkenti a vércukorszintet, így a kihívások kevésbé stresszesnek tűnnek.
- Testmozgás: fokozza azon hormonok termelését, melyek csökkenthetik az érzékelt stresszt.
- Meditáció: kutatások szerint már 8 hetes gyakorlás olyan agyi változásokat idézhet elő, melyek jobb érzelmi kontrollhoz és stressztűrő képességhez vezetnek.
- Szociális kapcsolatok: fontos erőforrások, melyekre támaszkodhatunk, ha stressz ér minket.
Forrás: Helen Thomson: The secrets of stress-free living, New Scientist, 22.02.2020, ford. Szendi Gábor, a teljes cikk a forrásmegjelölésekkel a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.
