A romló statisztikai adatok több oldalról megközelíthetők:
- egyrészt a fejlett országokban használt újabb diagnosztikai eljárások egyre több és több kórkép feltárását teszik lehetővé,
- másrészt a daganatképződésben kulcsszerepet játszó káros környezeti hatások száma és mértéke jelentősen emelkedett és emelkedik mind a mai napig.
Ezen karcinogén hatások ellensúlyozása számos tudományterület visszatérő, esetenként központi témája. Nem meglepő tehát, hogy a természetes, növényi hatóanyagok étrendi potenciáljának kutatása is előtérbe került az elmúlt években.
A máriatövis (Silybum marianum) évelő növény, melynek kivonatait előszeretettel használják étrend-kiegészítés céljából.
A népi gyógyászat mellett tudományos keretek között is vizsgálják a növény biológiailag aktív hatóanyagait egyes májbetegségek (például hepatitis fertőzések, májcirrózis), illetve epehólyag-betegségek kezelése tekintetében. [2] Ezzel kapcsolatosan olvashatunk a növény egyik legaktívabb hatóanyagának, a sylimarinnak onkológiai, kiegészítő jellegű alkalmazásáról. A rákkezelés során lehetséges irányok közé tartozik a kemoterápia utáni „tisztítás” és méregtelenítés, a kezelés alatt/után esetlegesen fellépő hepatotoxicitás megelőzése és egyben a regeneráció támogatása. [3]
Az EGCG – teljes nevén epigallokatechin-3-gallát – bár nem tartozik a legismertebb természetes hatóanyagok közé, az elmúlt időszakban mégis egyre több tudományos vizsgálat tárgyát képezte szerteágazó pozitív élettani potenciálja miatt.
2022 februárjában a Biomolecules nevű tudományos folyóiratban jelent meg az a cikk, mely a zöld tea (Camellia sinensis) ezen alapvető polifenoljának sokoldalúságát taglalja. [4] A szerzők szerint az EGCG kiegészítő jellegű alkalmazása hatékony lehet az olyan neurodegeneratív betegségek esetén, mint az Alzheimer- és a Parkinson-kór, de a cikkben olvashatunk gyulladáscsökkentő és anti-aging perspektívákról is.
A témával kapcsolatban fontosnak tartom megemlíteni saját kutatásunkat, melynek eredményeit 2021 áprilisában publikáltuk. [5] Vizsgálatunk tárgyát olyan növényi alapú polifenolos vegyületek képezték, mint például a japán viaszbogyóból kivont myricetin, a vörösbogyós gyümölcsökből kinyert rezveratrol vagy éppen a zöld teában fellelhető katekinek egyike, a már említett EGCG. A kutatás eredményei szerint a fenti hatóanyagok mindegyike csökkentette a DMBA (7,12-dimetilbenz(a)antracén) nevű, környezetünkben is előforduló rákkeltő anyag által indukált LINE-1 DNS-metilációját, ezáltal gátolva a karcinogenezist és a daganatképződést a kísérleti állatok szervezetében.
A régóta elfogadott, mégis sokszor vitatott nézet szerint gyakran a genetikai hajlamot tesszük felelőssé a daganatképződés miatt, és felmenőink esetleges daganatos betegségeire alapozva következtetünk saját rizikóinkra. Ez a gondolkodás azonban csak részben (az esetek kb. 5%-ában) állja meg a helyét. Nyilvánvaló tény, hogy ha valakinek az édesanyja, a nagyszülei esetében előfordult daganatos betegség, akkor jó eséllyel örökölhette az erre hajlamosító génváltozatot (allélt), de megfelelő életmóddal és jól megválasztott étrendi komponensekkel nem szükségszerű, hogy a daganat nála is kialakul.
WHO-adatokból tudjuk, hogy a krónikus betegségek (így a rák is) 40–50%-ban elkerülhető csupán az egészséges életmód kialakításával, ami valójában javarészt a saját döntéseinken alapszik. [6]
Mindemellett az elmúlt évtizedek epigenetikai jellegű kutatásai egyre inkább a környezeti hatások dominanciáját hangsúlyozzák, kiemelve az étrendi szempontokat és a tudatos primer, valamint szekunder prevenciót (helyes táplálkozás, rendszeres testmozgás, káros szokások kerülése, megfelelő BMI-index, gyakori szűrővizsgálatok). (x)
Dr. Szabó László PhD
epigenetikus
[1] https://www.ksh.hu/stadat_files/ege/hu/ege0025.html
[2] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/32877720/
[3] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17548794/
[4] https://www.mdpi.com/2218-273X/12/3/371
[5] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC8057585/
[6] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4842185/
