Az IBS tünetei: alhasi fájdalom, görcs, puffadás, gázképződés, hasmenés vagy székrekedés, esetenként nyálka megjelenése a székletben.
A széklet állaga szerint típusokba soroljuk, így megkülönböztetünk székrekedéses, hasmenéses és kevert típust, amikor akár egy napon belül változik az állaga. A típus ismerete azért is fontos, mert egyes gyógyszerek csak bizonyos típusoknál működnek, előfordul ugyanakkor, hogy az érintett széklete egyik nap normális, másnap pedig már problémás.
Az IBS előfordulását az Egyesült Államokban 10–15%-ra becsülik a felnőttek körében, ezzel az egyik leggyakoribb gasztroenterológiai zavar, ami férfiaknál ritkább, nőknél dupla annyi az előfordulása.
Főbb rizikófaktorai: akezeletlen stressz, szorongás, a komolyabb emésztőrendszeri fertőzés, illetve a családban már előforduló IBS. Szakértők gyakran úgy jellemzik az IBS-t, mint az emésztőrendszer válaszát a stresszre. Amennyiben viszont vér jelenik meg a székletben, vagy láz, erős hasi fájdalom és fogyás jelentkezik, mielőbbi kivizsgálás szükséges.
Az IBS kezelése komplex, egyénre szabott feladat, hiszen meg kell találni, kinél mi segít.
Ha a páciens megérti a lelki tényezők, a stresszhelyzetek jelentőségének élettani hátterét, könnyebb lesz a hosszabb távú együttműködés.
Az étrendben sokat segíthet a megnövelt rost- és vízfogyasztás, a tartósított és finomított ételféleségek mellőzése, ételintolerancia esetén pedig a panaszt kiváltó ételcsoportok kerülése.
A rendszeres testmozgás és a stresszkezelő technikák segíthetnek a tünetek enyhítésében. Utóbbiak sokszor a megoldás kulcsát is jelentik, ezért érdemes lehet pszichológus segítségét kérni.
A gyógyulás a kínzó panaszok megszűnése mellett azt is jelenti, hogy a páciens testi-lelki értelemben is egészségesebb lesz.
Dr. Pászthory Erzsébet
belgyógyász, gasztroenterológus, háziorvos
Budai Allergiaközpont
