Az „életközép” időszakában ritkábban, később gyakrabban fordulhatnak elő olyan apró memóriabakik, melyek felvetik a kérdést, hogy mindez a normális öregedés vagy a demencia korai jele. A Michigani Egyetem nagyszabású felmérése szerint ademencia egyre több embert érint, számuk a következő évtizedekben várhatóan megduplázódik. Az 50–64 éves kor közötti emberek 44%-a aggódik a demencia kialakulása miatt. Az apróbb emlékezet-kihagyások többsége azonban ártalmatlan, sokféle tényező ronthatja ugyanis a memóriát, olyanok is, melyeken változtatni, javítani tudunk.
A hihetetlenül zsugorodó agy
Dr. Elise Caccappolo, a New York-i Columbia Egyetem Irving Orvosi Központjának neuropszichológusa szerint gyermekkorban az agy folyamatosan új idegi kapcsolatokat hoz létre, őrült tempóban növekszik és 25 éves korra teljesen kifejlődik. Egy évtizeddel később lassan elkezd zsugorodni, az agysejtek pusztulni kezdenek. Valójában a homloklebeny zsugorodik, ahol a rövid távú vagy munkamemória található.
A fokozatos agyi tömegveszteség a feldolgozási sebességet is befolyásolja. Emiatt tart néha egy perccel tovább egy név kitalálása, egy probléma megoldása – minden működik tehát, csak lassabban. Ráadásul az 50-60-as korosztály sokféle feladattal túlterhelt, emellett már nagyobb tudás- és bölcsességtartalékot halmozott fel, sokkal több „tény” foglalja a memóriakapacitást, de ez a fajta intelligencia egészséges körülmények között általában elég jól megmarad.
A memóriaromboló életmód
A következő kérdések segítenek eldönteni: életmódja okozhat-e ködös pillanatokat
1. Milyen gyógyszereket szedek? – Néhány gyógyszer, illetve azok kölcsönhatása befolyásolhatja a memóriát, ez ügyben érdemes kikérni a kezelőorvos véleményét. Maga a stressz is állandó, alacsony szintű gyulladásos állapot, ami testszerte – így az agyban is – sejtkárosodást okozhat. A depressziós emberek agya jellemzően jobban zsugorodik, rosszabb a memóriájuk.
2. Egészségesen táplálkozom? – Dr. Holland és kollégái a Neurology című szaklapban közzétett tanulmányukban leírták, hogy a flavonoidokban, antioxidánsokban és B-vitaminokban gazdag ételek összefüggésbe hozhatók a kognitív hanyatlás lassabb ütemével.
3. Eleget alszom? – Az életközépi szakaszban a többirányú túlterheltség miatt gyakran a stressz akadályozza a pihentető alvást. A kimerültség csökkenti az erőforrásokat, beleértve az emlékező vagy tanulási képességét is.
Különösen férfiaknál az ún. alvási apnoé okozta agyi oxigénhiány gyorsítja a figyelem, a memória és a végrehajtó funkciók romlását.
Nők esetében a menopauza idején jelentkezhetnek komolyabb alvászavarok, melyek szintén kezelést igényelnek.
4. Mindent egyszerre próbálok csinálni? – A legújabb kutatások szerint a multitasking károsan hathat a memóriára. A Nature folyóiratban megjelent kutatás állítja, hogy különösen a média multitasking (több eszköz egyidejű használata) figyelemkieséssel jár, és csökkenti az új emlékek kódolásának képességét. Mindezt fiatalok körében végzett vizsgálatban tapasztalták.
Idősebbek esetében a multitasking még károsabb lehet: ahogy lassul a feldolgozási sebességünk, úgy vagyunk lassabbak mind a gondolkodás, mind a mozgás terén. Ha egyszerre 2-3 dolgot csinálunk, mindegyikben egy kicsit lassabbak leszünk.
Tegyük fel tehát magunknak a kérdést: hogyan tudnánk az agy egészségét szolgáló több szokást felvenni hétköznapjainkban? Ez irányba tett minden kis lépés pozitív hatással lehet agyműködésünkre.
Forrás: Marisa Cohen – Brain Blip or something else. Prevention, June 2023. ford. Szendi Gábor, a teljes cikk a forrásmegjelölésekkel a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.
