Az öregedést a szabad gyökök okozta károsodásra először Denham Harman vezette vissza 1956-ban. Azóta ez az egyik legáltalánosabban elfogadott elmélet, melyet számtalan vizsgálat igazolt. Szabad gyökök elsősorban az energiatermelés során keletkeznek, de a légzéssel és a táplálkozással kívülről is bekerülnek a szervezetbe.
Felszaporodásának eredménye a sejtek energiahiánya, a nagy energiaigényű működések (pl. a DNS másolása, a helyreállító működések) romlása. Különösen érzékeny erre a szív és az agy. Jelenlegi tudásunk szerint, a szabad gyökök okozta károsodás összefüggésben áll a szív- és érrendszeri, valamint az idegrendszeri degeneratív betegségek (pl. Parkinson- és Alzheimer-kór) kialakulásával.
Egyes anyagok mérhetően csökkentik a sejtszintű oxidatív stresszt. Vannak köztük vitaminok, vitaminszerű anyagok (pl. C- és E-vitamin, retinol, alfa lipoid sav, Q-10), ásványi anyagok (pl. a szelén) és aminosav származékok (pl. L-karnitin).
Az öregedéssel együtt járó fizikai és szellemi teljesítőképesség-csökkenés kapcsán szintén fontos oknak tekintjükaz idült gyulladásokat. Jó tudni, hogy az elhízás is állandó gyulladásos tevékenységgel jár: a hasi zsírszövet maga is termel ellenanyagokat és CRP-t.
A fel nem számolt gyulladások tehát fokozzák az öregedést. Ilyen rejtett gyulladás például a nálunk népbetegségnek számító fogínysorvadás is.
Becslések szerint a lakosság háromnegyede szenved valamilyen bakteriális, vírusos, parazitás vagy gombás fertőzésben, melynek eredménye lehet például egy krónikus nátha, arcüreggyulladás, torokfájás, vagy például herpesz, húgyúti betegség, szexuális úton terjedő fertőzés, esetleg gyomorfekély.
Ezek a fertőzések is siettetik a korral járó krónikus degeneratív betegségek kialakulását, és ezzel magát az öregedést is. Felszámolásuk tehát létkérdés!
Forrás: Dr. Eisler Olga: Miért öregszünk? – korkontroll
