A bedugult orr
A téli időszak – főleg ha van hó – számos örömteli családi program, havas kirándulás, szánkózás, hógolyózás időszaka lehet. Emellett a hűvös, nedves idő általában nem múlik el nátha, felső légúti hurut nélkül a kicsik és nagyok esetében egyaránt. A kisgyermekes családokban úgy tűnhet, hogy ezek a betegségek gyakorlatilag folyamatosan követik egymást ősztől tavaszig, kisebb szünetektől eltekintve mindig tüsszög, náthás valaki, de esetenként komolyabb szövődmények is megjelennek.
A gyerekek immunrendszere kb. 10 éves kor körül éri el a felnőttkori érettséget, nem csoda hát, hogy a kisebbek könnyebben megbetegszenek. A súlyosabb szövődmények – például a középfül- vagy arcüreggyulladás – nagyrészt elkerülhetők lennének rendszeres, alapos orrfújással, hogy soha ne maradjon pangó váladék a felső légutakban, üregekben.
A következmények ismeretében – nátha esetén – már egészen kicsi korban is gondoskodni kell az orrjáratok tisztaságáról. A sűrű orrváladék eltávolítását sós vizes orrspray bepermetezésével vagy egyéb megfelelő orrcsepp használatával könnyíthetjük meg.
Csecsemő- és kisgyermekkorban a szülők feladata az orr gyakori és alapos tisztítása orrszívó porszívóval, melyet tekintsünk „elektromos zsebkendőnek” egészen addig, amíg gyermekünk nem tud önállóan, alaposan orrot fújni.
Ne hagyjuk a gyereket szipogni! Az sem jó, ha helytelenül fújja az orrát, például egyszerre mindkét orrlyukat befogja. Mindkét esetben az orrváladék könnyen az orrmelléküregekbe vagy a középfülbe juthat, és így már el is kezdődik az említett szövődmények kialakulása.
2 éves kor körül már érdemes az alábbi játékos gyakorlatokkal megtanítani a helyes orrfújást:
1. A kicsik a szájukon át veszik a levegőt, ezért először is az orrlégzést kell megtanulniuk. Ehhez kérjük meg, hogy csukja be a száját, majd tegyünk az asztalra egy tollpihét, esetleg pingponglabdát, amit az orrán kifújt levegővel kell elmozdítania.
2. Ezt követően a váltott orrlyukból való levegő kifújást gyakoroltassuk. Egyszerre csak az egyik orrlyukat szabad befogni, majd a másikat, felváltva, és ugyanígy folytathatjuk a pingponglabdás játékot.
3. Ha ezeket a lépéseket begyakoroltuk, akkor nátha esetén ugyanezekkel a mozdulatokkal kell majd az orrfújást is elvégezni, az első időszakban persze a szülő segítségével.
Náthától a fülgyulladásig
Egészséges esetben a középfül üregrendszere, a dobüreg az orrgarat felől egy kis csövecskén, a fülkürtön keresztül szellőzik. Ha a tartós nátha miatt duzzadt nyálkahártya, vagy a tartósan jelenlévő orrváladék elzárja a fülkürt nyílását, a dobüregben egy idő után nyomáscsökkenés, majd folyadékkiválás következik be. A dobüregben tartósan jelenlévő folyadék egyrészt halláscsökkenést okozhat, másrészt a folyamat előbb-utóbb krónikus középfülgyulladáshoz vezethet.
Anatómiai okok miatt kisgyermekeknél gyakoribb a középfülgyulladás, mint nagyobb, iskolás gyerekeknél és felnőtteknél. A kicsiknél ugyanis szűkebbek és a felnőttekéhez képest vízszintesebb elhelyezkedésűek a járatok, melyek így könnyebben elzáródnak. A gyermekek – testarányaikhoz viszonyítva – nagyobb méretű és aktívabban működő mandulákkal rendelkeznek, mint a felnőttek. A fertőzést esetükben a járatok közvetlen közelében elhelyezkedő mandulák megnagyobbodása is előidézheti. Emellett az orrjáratok és a torok duzzanatát influenza, egyéb vírusos vagy bakteriális fertőzés, sőt allergia is okozhatja.
A középfülgyulladás kezdeti jele a fülfájás, mely fekvő helyzetben erősödik, így nehezíti az alvást, fejfájás, láz, étvágytalanság jelentkezhet, sőt előfordul a fül váladékozása is. A gyulladás következtében felgyülemlett váladék esetenként a dobhártya átszakadásával távozik a fülből. A jelenség rendszerint nem jár komolyabb komplikációval, a dobhártya átlagosan 72 órán belül gyógyul, ezalatt arra kell ügyelni, hogy ne kerüljön víz az érintett fülbe.
A középfülgyulladások egy része az első pár napban erősödő tünetekkel jár, majd 1-2 hét alatt – sokszor magától – spontán is meggyógyul. Ilyenkor fájdalomcsillapítók szedésével, fülmelegítéssel enyhíthetők a tünetek. Tapasztalatok szerint – a lázas eseteket kivéve, nem nagyon előrehaladott esetben – jó hatású lehet a fül melegítése sütőben előmelegített, de nem forró sóval, melegítő sapkával, fülvédővel. Szükség esetén infralámpát is alkalmazhatunk e célra, melyet a fültől 60 cm távolságban helyezünk el, és naponta 3-szor 5 percig kezeljük vele.
Amennyiben lehetőségünk nyílik rá, a megelőzés és a terápia hasznos eszköze lehet a sókabin kezelés is.
Súlyosabb esetekben antibiotikum szedésére vagy fülcseppek alkalmazására lehet szükség. Fontos, hogy antibiotikus kezelés esetén gondoskodjunk a bélflóra védelméről is. A szükséges kezelést ilyen esetekben az aktuális állapot és a tünetek függvényében a kezelőorvos határozza meg.
Segítsük a gyógyulást a szokásosnál több folyadék fogyasztásával, mely lehet tartósítószer-mentes, vitamindús narancslé, egyébgyümölcslé, jó meleg gyógynövénytea például csipkebogyóval, bíbor kasvirággal, de szedhetünk mellé vitaminokat is.
Gyógyulás után, az időjárásnak megfelelően, rétegesen öltözve, töltsük minél több időt a szabadban, sportolással, testmozgással, kirándulással!
Náthától az arcüreggyulladásig
Az erős nátha következményeként kialakuló arcüreggyulladás általában gyógyszeres kezelést is igényel, de érdemes azt kiegészíteni otthoni gyógymódokkal is.
Az akut arcüreggyulladásra rendszerint a szemek alatt, homlok területén – lehajláskor vagy köhögéskor fokozódó – szúró, pulzáló fájdalom hívja fel a figyelmet. Ez lehet egyoldali, de jelentkezhet mindkét oldalon is. A fájdalom csillapítása mellett az orrdugulást is kezelni kell, mivel az nemcsak elzárja a légutakat, de gyakran hátrafelé, a garat irányába távozik, ahol ingerköhögést provokál. Emellett jellemző panasz még az általános fáradtság, rossz közérzet is
Külső-belső hidratálás
A fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszer mellett fontos a pihenés. Hagyjunk időt a szervezetünknek a regenerálódásra, pihenjünk, aludjunk, amennyit csak tudunk! Fontos a bőséges folyadékfogyasztás – víz, meleg gyógynövényteák, levesek – is, ez biztosítja ugyanis a legjobb váladékoldást.
Az orrlégzés mielőbbi helyreállítása érdekében hasznos a párásítás is a lakásban, melyhez légúttisztító illóolajokat is adhatunk. Ez segít nedvesen tartani az orrnyálkahártyát, így a gyulladás miatti feszítő érzés enyhül, könnyebben távozik az orrváladék.
Szelíd gyógymódok
Az orrmosó használatával is nedvesíthetjük az orrnyálkahártyát, ami csökkentheti a gyulladást, segít feloldani a lerakódott váladékot. Az e célra kifejlesztett eszközbe forralt, majd lehűtött vizet és készen kapható port feloldva sóoldatot készítünk. A folyadék teljesen átjárja az orrüregeket, hatása hosszan tart. Érdemes reggel-este ismételni.
Az inhalálás és az infralámpa régi, jól bevált módszerek arcüreggyulladás esetén. A meleg hatására felgyorsul a vérkeringés és a gyógyulás is hamarabb bekövetkezik. Az infralámpát érdemes naponta 2-3 alkalommal, 15-20 percig használni. Ugyanilyen gyakorisággal végezhetünk inhalálást is. A hatást fokozhatjuk néhány csepp illóolaj – borsmenta, citrom, eukaliptusz és teafaolaj – használatával.
Akut arcüreggyulladás esetén 1-2 hét alatt általában megszűnnek a panaszok. Ha tüneteink az orvos által felírt gyógyszerek és az otthoni kezelés hatására sem enyhülnek vagy épp rosszabbodnak, mindenképp forduljunk orvoshoz!
Dr. Augusztinovicz Mónika
fül-orr-gégész szakorvos
fulorrgegekozpont.hu
