Napjainkban már népbetegségnek számít a lassú anyagcsere, a renyhe bélműködés, a krónikus székrekedés, és ennek kapcsán a salakanyagok, illetve a felesleges plusz kilók gyarapodása. A statisztikák szerint a nők 35, míg a férfiak 10%-a hajlamos a szorulásra – időskorra viszont ennek gyakorisága megsokszorozódik. Megdöbbentő, hogy az emberek negyede csaknem rendszeresen hashajtót szed, pedig ez csak tüneti kezelés, az alapproblémát nem szünteti meg. A valódi megoldást a megfelelő étrend és a rendszeres testmozgás jelentené.
Rosthiányos táplálkozás esetén a vastagbél mozgása, a perisztaltika lelassul, a béltartalom eközben besűrűsödik, ami székletürítéskor fájdalmat és akár aranyeret is okozhat. E közben a vastagbél falára méreganyagok rakódnak le, ami puffadáshoz, fejfájáshoz, általános rossz közérzethez vezethet.
E tüneteket csak rontja a mozgásszegény, ülő életmód és a stressz. A stresszhormonok egyrészt fokozzák a szív-érrendszer teljesítőképességét, másrészt azonban elnyomják, csökkentik az emésztőrendszer aktivitását.
A renyhe bélműködés jellegzetes tünetei: kemény has, felfúvódás telítettségérzet. Az érintettek gyakran fáradtságra, teljesítőképességük csökkenésére, életminőségük romlására panaszkodnak, nehezükre esik a mozgás, például a lehajlás is.
A bélrendszeraktívabb működéséhez a kulcsszerep ebben a magas rosttartalmú élelmiszereké ésaz élelmi rostoké. Ezek legfőbb fajtái a korpa, cellulóz, hemicellulóz, lignin, pektin, gumiszerű- és nyálkaanyagok, melyek 2 csoportot alkotnak: a vízben oldódó és nem oldódó rostokat.
▶ A vízben nem oldódó rostok a növények fás részei, illetve a maghéjak (pl. útifűmaghéj – Psyllium), melyek elősegítik a bélmozgást, és „SEPRŰKÉNT” kitakarítják a bélrendszerből a régi, akár évtizedes lerakódásokat is.
▶ A vízben oldódó rostok (pl. az almában található pektin) a „SZIVACS” szerepét töltik be az emésztőrendszer „nagytakarításában”. Emellett javítják a szénhidrát- és zsíranyagcserét, csökkentik a cukor- és koleszterinszintet, támogatják a szív- és érrendszeri betegségek, illetve az aranyeres panaszok megelőzését, ráadásul még az étvágyat is mérséklik, ami túlsúly, diabétesz, fogyókúra esetében fontos előnyt jelent.
Az ajánlott napi rostbevitel 30-40 gramm. Ehhez sütésnél, főzésnél fehérliszt helyett használjunk magasabb rosttartalmú, teljes kiőrlésű lisztet, esetleg alternatív gabonákból készült rostdús őrleményeket, például köles-, hajdina-, zab-, kókusz- vagy mandulalisztet. Sütéskor a lisztekhez adott útifűmaghéjjal is növelni tudjuk a rosttartalmat.
Alkalmazzuk tehát a számunkra leginkább megfelelő diétás módszereket a jó közérzet, erőnlét, frissesség és hosszabb élet érdekében!
A gasztroenterológus tanácsai
▶ A szorongás, a feldolgozatlan belső feszültségek, a stresszhatások is befolyásolják az emésztést – egyeseknél gyorsítják, másoknál lassítják azt. Stresszoldáshoz kérjük szakember segítségét!
▶ Ne szokjunk hozzá a hashajtóhoz, mert idővel bélrenyheséget okozhat! Próbáljunk helyette rostdús, változatos étkezést folytatni sok folyadékkal!
▶ Mozogjunk rendszeresen: ideális a hasat, a bélrendszert megmozgató, emésztést serkentő torna, úszás, kerékpározás, kocogás, de a tempós gyaloglás is, ezek ráadásul a feszültséget is oldják.
3 hasznos tornagyakorlat
1. Üljünk a földre térdeinket felhúzva, kezekkel a térden támaszkodva. Térdeinket kézzel széthúzva, a levegőt kifújva, hajoljunk előre, amennyire tudunk, majd belégzés közben, a térdeket zárva hajoljunk hátra – ismételjük a gyakorlatot néhányszor!
2. Hanyatt fekvésben, kezeket tarkóra téve érintsük (vagy közelítsük) egymáshoz ellentétes oldali könyökünket és térdünket kilégzés közben, felváltva, az oldalakat cserélve.
3. Hason fekve, tenyerünkkel a vállak alatt támaszkodva, belélegzés közben, a karokat kiegyenesítve nyomjuk fel felsőtestünket, majd kilégzés közben ereszkedjünk vissza a talajra – ismételjük néhányszor a gyakorlatot!
Dr. Mármarosi István
belgyógyász, gasztroenterológus főorvos
springdaymedical.hu
Íme egy egészséges ínyencség azoknak, akik nemcsak a szénhidrátdús nassokat szeretnék kerülni, de ételérzékenység miatt tejes, tejszínes sütiket sem ehetnek. Számukra készült ez a desszert növényi tejjel (kókusztejjel), melyet ízlés szerint mandula– vagy rizstejjel is helyettesíthetünk.
GYÜMÖLCSÖS TÁPIÓKAPUDING
HOZZÁVALÓK: 0,75 dl apró szemű tápiókagyöngy, 5,5 dl kókusztej, 3-4 ek. Nature Cookta Nyírfacukor, 1 vaníliarúd kikapart magjai, fél kk. őrölt kardamom, 250 g tetszés szerinti gyümölcskeverék.
ELKÉSZÍTÉSE: A tápiókagyöngyöt a kókusztejjel, a nyírfacukorral és a fűszerekkel közepes méretű lábasban, folyamatosan kevergetve addig főzzük, míg a tápiókagyöngyök meg nem duzzadnak és átlátszóvá nem válnak. A pudingot kisebb tálkákba öntjük, kihűlés után hűtőbe tesszük. Tálaláskor tetszés szerinti gyümölcskeverékkel gazdagítjuk, díszítjük.
