Ha leégtünk
Megfelelő védekezés nélkül nem kell túl sok idő, hogy a kánikulában leégjünk a napon. A túl nagy mennyiségű, túl erős napfényre a bőr fájdalmas vörösséggel, majd hámlással reagál. Leégés esetén első teendőnk, hogy húzódjunk árnyékba és kezdjük meg a bőr hűtését, amivel megelőzhető a hólyagok kialakulása. Vegyünk hűvös vagy hideg zuhanyt, mely enyhíti a fájdalmat! Kenjük be magunkat hűsítő zselével, aloe vera tartalmú hidratálóval, illetve tehetünk hideg vizes borogatást is a bőrünkre.
A gyógyszertárakban, drogériákban kapható gyulladáscsökkentő készítmények hidratálják a bőrt, segítik a regenerációját. A házilag régóta alkalmazott hideg tejföl valóban hűsíti a bőrt, de a gyógyulást nem segíti.
Ha a leégéshez fájdalom, láz, fejfájás is társul, csökkenthetjük azt vény nélkül kapható fájdalom- és lázcsillapítókkal. Ám ha hányás is jelentkezik, forduljunk orvoshoz! Igyunk a szokásosnál is többet, mert a leégés dehidrációt okozhat, nedvességet von el a bőrből.
Miért kerüljük a leégést?
A bőr minden napfényen töltött óra káros hatását megőrzi és mintegy összeadva raktározza. Minden leégéssel növekszik a későbbi bőrdaganatok kockázata. A fényvédelem tehát csecsemőkorban kezdődik! A felnőttek felelőssége, hogy ezt a kezdetektől megtanítsák a kicsiknek, akiket semmiképp nem szabad 11–15 óra között a tűző napon hagyni! Biztonságosabb, ha magasabb (30-as, 50-es) faktorszámú napvédő krémet használunk. Napozás előtt fél órával vigyük fel a bőrre (kellő vastagságban) és 2 óránként ismételjük meg a krémezést!
Érdemes tudnunk, hogy a napfény UVA- és UVB-sugarai egyaránt befolyásolják bőrünk állapotát. A túlzásba vitt napozás a napégés mellett a bőr ráncosodását, öregségi foltok megjelenését is okozhatja. Fontos, hogy napvédő krémünk védelmet nyújtson mindkét típus ellen.
▶ Az UVB-sugarak okozzák a leégést. Ezek nem hatolnak mélyen a bőrbe, így a felső bőrrétegekben található sejteket károsítják: bőrpírt, leégést okoznak.
▶ Az UVA-sugarak ezzel szemben mélyen a bőrbe hatolnak, károsítják a DNS-t a bőrsejtekben. Kutatók szerint ez lehet a melanoma kialakulásának egyik oka.
Rendszeres bőrellenőrzés
Emiatt is fontos a bőr havonkénti önellenőrzése. Ha gyanús elváltozást észlelünk – például megváltozik egy korábbi anyajegy mérete, alakja, színe, felszíne durvává válik, felmaródik, kisebesedik, vérzik, vagy új anyajegy keletkezik – minél előbb forduljunk bőrgyógyászhoz!
A melanoma egyébként ritkábban alakul ki egy korábbi anyajegyből, többnyire az ép bőrfelszínen újonnan jelentkezik. Ezért fontos feltérképezni a bőrünkön már meglévő anyajegyeket, hogy észrevegyük a változást. A melanoma korai stádiumban történő felismerése érdekében – bőrtípustól függően – javasolt fél-egyévenként a bőrgyógyászati szűrés is.
Mi van a szádon?
Szintén rendszeres ellenőrzést, esetleg kezelést igényelnek az ajkakon megjelenő bőrképletek, sebek, foltok.
Közülük leggyakoribb a herpesz, mely a Herpes Simplex vírust hordozók 30%-ánál okoz tünetet, főként a szájon megjelenő hólyagokat, melyek az immunrendszer gyengülése, stressz, erős napfény és egyéb okok miatt gyakran ismétlődhetnek.
Főként aknés bőr esetén keletkezhet a szájon pattanás, de zsírosabb arcbőrű, jellemzően 20–40 év közötti nőknél nem ritka a gyakran kiújuló perioralis dermatitis sem.
Döntően jóindulatúak a szájon keletkezett anyajegyek, ugyancsak jóindulatú a hemangióma nevű érdaganat is.
A daganatok közül főként a basalioma (pirosas-rózsaszínes, fényes dudor, heg formájában) és a spinalioma, a laphámsejtes daganat (kiemelkedő, pörkös, nem gyógyuló sebként) jelenhet meg az ajkakon. Míg egy pattanás csupán kozmetikai probléma, utóbbiak esetében a bőrgyógyász diagnózisa alapján történik a megfelelő kezelés.
Dr. Rózsa Annamária
bőrgyógyász szakorvos
Anyajegyszűrő Központ
