Az American Psychological Association definíciója szerint a stressz, a szorongás olyan fizikai tüneteket okozhat, mint az erős szívdobogás, izzadás, növekvő vérnyomás, de mindez fordítva is igaz: önmagában a magas vérnyomás tudata is okozhat az érintett számára stresszt, szorongást.
Az aggodalom, a szorongás során a test stresszhormonokat termel, amelyek természetes módon emelik a pulzust, szűkítik az ereket, ami a vérnyomás emelkedéséhez vezet. Mindez azonban jellemzően átmeneti jellegű, hiszen megnyugvás után jó esetben visszaáll a normális értékekre.
A tartós, kezeletlen stressz azonban idővel károsíthatja a szívet, az ereket, a vesét, így a magas vérnyomás állandósulhat.
Az érem másik oldala
Stresszérzékenységtől függően, egyeseknél már eleve a magas vérnyomás diagnózisa is szorongást válthat ki. Az ún. hipertenziós krízis tünetei azonban kifejezetten stresszreakciót indíthatnak be az érintetteknél. Ilyenkor nem a vérnyomás számszerű értéke számít, hanem a vérnyomás hirtelen kiugrása, ami egyénenként változó mértékű. Esetenként nagyobb problémát okozhat, ha valakinek gyorsan 120/80 Hgmm-ről 160/100 Hgmm-re emelkedik a vérnyomása, mint egy stabilan magas, panaszmentes 210/120 Hgmm-es érték.
A vérnyomás kiugrása esetén előfordulhat orrvérzés, rossz közérzet vagy fejfájás. Várjunk ilyenkor 5 percet és ismételjük meg a mérést. Amennyiben az értékek rendeződnek, nincs teendő, ha azonban nem csökkennek, és a panaszok is fennállnak, hívjunk mentőt!
Ha valaki nem tudja feldolgozni a mindennapi stresszt, érdemes ebben segítséget kérnie. A pszichológiai, pszichiátriai módszerek mellett azonban nagy szerepe lehet az életmódváltásnak – a rendszeres testmozgásnak, táplálkozásnak, relaxálásnak – a pszichés egyensúly visszaszerzésében.
Természetesen a magas vérnyomást is kezelni kell, már csak a szövődmények megelőzése végett is.
Dr. Jenei Zsigmond Máté
belgyógyász, kardiológus szakorvos
Kardioközpont
