Természetesnek tekinthetjük, ha 40-50 évesen nem tudunk már éjszakákat végigdolgozni vagy ha az edzésteljesítményünk nem ugyanolyan szintű, mint 20 évesen. Vannak azonban olyan tünetek, amelyek mögött más is állhat, mint az idősödés.
Fizikai jelek
▶ Természetes, ha kardioedzés közben és után szaporábban vesszük a levegőt, de az figyelemfelkeltő jel lehet, ha csökken annak a terhelésnek az ideje vagy intenzitása, ami már lihegésre késztet minket. Terheléstől függetlenül jelentkező légszomj esetén elengedhetetlen a kivizsgálás.
▶ Ha a bemelegítés nélkül végzett hétköznapi aktivitások, mint például a lépcsőzés vagy rövidebb futás komoly megterhelést jelent, esetleg ha a mozgás után jóval lassabban áll vissza a normál pulzus, javasolt orvoshoz fordulni.
▶ Érdemes utánajárni, mi okozza a lassabb regenerálódást, akár egy sérülés, akár csak komolyabb izommunka után.
Mentális jelek
▶ Különösen a nők között gyakori, hogy szokatlanul erős fáradtságot vagy fokozott szorongást éreznek a szívinfarktus előszobájában. A krónikus kimerültség mögött is állhat kardiológiai ok, például szívelégtelenség.
▶ Az alvászavarokat nemcsak azért érdemes kivizsgáltatni, mert következtében napközben kevésbé tudunk koncentrálni, teljesíteni, hanem azért is, mert például az alvási apnoé betegség növeli a magasvérnyomás-betegség, a szívinfarktus, a stroke és a pitvarfibrilláció kockázatát is.
Szív-érrendszeri tünetek
▶ Feltétlenül ki kell vizsgálni a mellkasi szorítást és fájdalmat. A szív-érrendszeri okok miatt jelentkező mellkasi fájdalom jellemzően lassan alakul ki és egyre fokozódik. Többnyire akkor jelentkezik, amikor az érintett aktív, de kisugározhat más testrészekbe is.
▶ A szívdobogásérzés és a magas pulzusszám nem ritka jelenség, gyakran párosul alacsony vérnyomással. Ez természetes jelenség, hiszen ha a túl alacsony vérnyomás nem tudja elég oxigénhez és tápanyaghoz juttatni a szöveteket, így felgyorsul a szívverés, hogy több vér kerülhessen a rendszerbe. Ugyanakkor a szívritmuszavar is okozhat alacsony vérnyomást, ami viszont magas pulzusszámmal jár.
Természetesen az aktuális állapot – például a fizikai terhelés és az idegesség – is felpörgetheti a pulzust, de ha ez gyakran előfordul, akkor érdemes kivizsgáltatni. A „bedobbanásokkal” vagy kihagyott ütemekkel is javasolt orvoshoz fordulni.
A kardiológiai kivizsgálás
A kivizsgálás felépítése mindig az adott személytől, a panaszoktól és az általános állapottól függ. Alapvetőnek tekinthető a szívultrahang, a terheléses EKG, a nagylabor, az arteriográfos és a szívstressz vizsgálatok. Sokaknál nagyon hasznos lehet az életmód orvoslás felmérése is.
Sportkardiológia
A hobbisportolóknak is ajánlatos időnként részt venni egy sportkardiológiai kivizsgáláson, ahol az általános kivizsgálás mellett az anatómiai eltérések felderítése is megtörténik szívultrahang vizsgálattal. Veleszületett vagy szerzett vezetési zavarok, ritmuszavarok, elektrofiziológiai eltérések feltérképezése céljából nyugalmi és terheléses EKG készül.
Az eredmények ismeretében – ha szükséges – időben megtehető minden óvintézkedés a szív- és érrendszeri események és betegségek megelőzése érdekében.
Dr. Vaskó Péter
kardiológus szakorvos
Kardiokozpont.hu
