Keresés
Close this search box.

Az aktív életszakasz meghosszabbítása testmozgással

//

Sokan úgy gondolják, teljesen természetes, hogy az idősek csoszognak, hajlott háttal járnak, nem tudnak felegyenesedni, kezüket a magasba emelni, a földre lehajolni, esetleg leguggolni. Tényleg igazuk van ebben?

Az ízületi porcok kopása és az ízületi folyadék mennyiségének csökkenése valóban élettani folyamat, de rendszeresen végzett gyakorlatokkal elérhető, hogy

  • ízületeink a múló évek ellenére megőrizzék hajlékonyságukat, rugalmasságukat;
  • mozgástartományunk ne szűküljön be;
  • ne váljunk mozgáskorlátozottá, azaz „ne rozsdásodjunk be”.

A testmozgás számos betegség ellenszere, melyet nem annyira a rehabilitációban, mint inkább a prevenció során érdemes hasznosítani.

Az egészséges öregedés az aktív életszakasz meghosszabbítását jelenti – azt, hogy az egyén képes megőrizni szellemi és fizikai egészségét. A gyakorlatok célja, hogy

  • az izmok megerősödjenek,
  • az ízületi felszín elevensége és rugalmassága megmaradjon,
  • a sejtekből a lerakódott salakanyag a mozgás során eltávozzon,
  • az izmok lazábbá, a mozgás könnyebbé, oldottabbá, fájdalommentessé váljon.

Mozgásterápiával még cukorbetegség, asztma, csontritkulás, hátfájás és depresszió esetén is segíthetjük a megelőzést, a karbantartást. Soha nem késő elkezdeni!

A gondok az általános iskolás korosztálynál kezdődnek. Ha ebben az időszakban nem szeretik meg a gyerekek a testedzést, akkor a kritikus serdülőkorban még rosszabb lesz a helyzet. Pedig a tanórák közé beiktatott mozgásprogram hatására a gyerekek valójában terhelhetőbbé válnak és jobban képesek koncentrálni.

Bizonyított tény, hogy a sportoló gyerekek időskorukban a többieknél nagyobb intelligenciahányadost mutatnak, a mozgás ugyanis serkenti az idegsejtek képződését.

Fontos lenne sport terén a 30–40 éves korosztályt megcélozni, mert ők – szülőként – általában még abban a tudatban hajszolják a pénzt, halmozzák a stresszt és a konfliktusokat, hogy örök életűek, semmi baj nem érheti őket.

Bár nem állíthatjuk, hogy az ország minden területén adott lenne a tömegsport és a szabadidős mozgás infrastrukturális és financiális háttere, leginkább mégis az akarati tényezők döntenek. A futást, kocogást, gyaloglást, kerékpározást mindenhol, mindenki elkezdheti.

Védjük csontjainkat! – Tudományosan bizonyított, hogy az emberi szervezet megfelelő fejlődéséhez, működéséhez optimális idejű és intenzitású mozgásra, testedzésre van szükség.

Ráadásul ez a csontokkal is csodát tesz. A mozgás során létrejövő izomösszehúzódás ingerként hat a csontokra, javítja azok vérellátását, biztosítja a csontépítéshez nélkülözhetetlen ásványi anyagok, például a kalcium beépülését.

A kisebb súlyzóval vagy kisebb ellenállással (pl. gumiszalag) szemben végzett gyakorlatok intenzívebben erősítik az izmokat és a csontokat.

A gravitációval szemben végzett aerob mozgások, például a séta vagy a tánc szintén jobban serkentik a csontépítő folyamatokat.

A mozgás hiánya ugyanakkor mindig csonttömegvesztéssel jár, ami mérhető is. Ráadásul az izmok is leépülnek, elsorvadnak.

Az egészséges csontanyagcseréhez egészséges egyensúly szükséges a táplálkozás (sok kalcium, kevés foszfor), aktív mozgás és a hormonháztartás terén. Emellett töltsünk legalább napi 15 percet a napon, ami az aktív D3-vitamin képződéséhez szükséges!

A testmozgás a koordinációs képességet is javítja: a rendszeresen tornázók időskorban is biztonságosabban mozognak, és ritkábban esnek el, ami csökkenti a törések kockázatát.

Ízületi kopás – Leggyakrabban a csípő- és térdízületet érinti. Ilyen esetben a mozgásterápia célja a védő izomfunkció fenntartása. A torna során az egész test izomzatát erősítjük, kiemelten a csípő körüli izomzatot és a combizmokat.

Agyunk számára is kiváló stimuláló a testmozgás: a kocogás, úszás, biciklizés, kirándulás, nordic walking, sífutás. Tartsunk azonban szem előtt bizonyos szabályokat!

  • Mellúszás közben ne tartsuk a fejünket mereven a víz fölött, tegyük be inkább a vízbe, hogy biztosítsuk a gerinc számára a megfelelő rugalmasságot. Legjobb azonban a hátúszás.
  • Biciklizés közben üljünk mindig egyenes háttal.
  • Kocogáshoz használjunk ízületkímélő, rugalmas talpú cipőt, hogy futás közben ne terheljük túlzottan a lábunkat.

Minél fejlettebb az izomzatunk, annál védettebb a gerinc és minden más ízület.

Hasznos tréningmódszernek tekinthető a pilates, az indiai jóga és akínai taj-csi is.

A harmonikus, ízületkímélő mozgássorozatok nemcsak az izmokat erősítik, hanem javítják az érzékelést és test ellazuló képességét is.

Összességében a rendszeres sport hatására automatikusan javul a szívműködés és kiegyensúlyozottabbá válik a vegetatív idegrendszer állapota is.

A fizikai aktivitás alapszabályai

  • Minden mozgás, a legkisebb fizikai aktivitás is számít és hasznos, ezért ragadjunk meg minden alkalmat erre!
  • Ne terheljük túl a szervezetet, inkább gyakrabban, keveset!
  • Naponta iktassunk be 30-40 perc tempós sétát – rugalmas talpú cipőben, lehetőleg nem betonon!
  • Mindig figyeljünk a helyes testtartásra!
  • Kerüljük az előrehajlást, alacsonyabb tárgyhoz, emeléshez mindig térdhajlítással ereszkedjünk le!
  • Ne cipeljünk nagy súlyokat, inkább többször, kevesebbet vásároljunk!
  • Végezzünk heti 3-4-szer (lehetőleg szakembertől megtanult), saját állapotunknak megfelelő tornagyakorlatokat!

Figyelem! Vannak bizonyos gyakorlatok, amelyeket érdemes kerülni, mert több kárunk származik belőle, mint hasznunk.

Nem szabad például hanyatt fekvésben a két lábat nyújtva egyszerre emelgetni vagy teljes felüléseket végezni, mert ez nagyon komoly nyíróerő a lumbális csigolyák porckorongjaira.

Ne feledjük: hiába szedünk tablettákat, táplálkozunk egészségesen és csökkentjük a stresszt, igazán csak akkor maradunk egészségesek idős korunkra, ha beépítjük mindennapjainkba a testmozgást is!

Varga Terézia
gyógytornász (Hévíz)

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!