A kutatók 8 éven át 60 különböző ételféleség átlagos fogyasztását vetették össze a kardiovaszkuláris betegségek mutatóival 42 európai, 47 észak-afrikai, ázsiai és óceániai, 29 amerikai és 40 szub-szaharai afrikai országban. Vizsgálták többek közt az elhízással kapcsolatos mutatókat, a magas vérnyomást, a magas vércukorszintet, a gyógyszerfogyasztást, az egészségügyre fordított kiadásokat, a születéskor várható élettartamot, hogy minél pontosabb képet kapjanak az országok lakóinak egészségi állapotáról és étkezési szokásairól.
A leggyakrabban fogyasztott táplálékok: abúza, a burgonya, a rizs és a sör. Búzából például a napi átlagfogyasztás 800 kalória energiabevitelnek felel meg.
A kutatók rámutatnak, hogy a magas szénhidrátfogyasztás (főleg gabonafélék, különösen búza formájában)áll a legszorosabb összefüggésben a szív és érrendszeri betegségek kockázatával.
Izgalmas eredmények:
1. A magas koleszterin (5,00 mmol felett) a legtöbb országban fordított összefüggést mutatott a szív- és érrendszeri halálozással, azaz nem növelte, hanem csökkentette annak gyakoriságát. Ez az eredmény egyébként már 2010-ben megtalálható volt a WHO 192 országra vonatkozó adatbázisában (7).
2. A magas vérnyomás és a szív-érrendszeri halálozás közti összefüggés nőknél erősebb, mint férfiaknál. (A férfiak sok országban nem élnek elég hosszú ideig ahhoz, hogy a vérnyomásuk okozta szívhalálozás miatt kelljen aggódniuk.)
3. A kutatók meglepő eredményre jutottak például a tojásfogyasztás kapcsán: akik több tojást ettek, azoknál alacsonyabb volt a szívhalálozás gyakorisága.
4. Meglepően erős összefüggést mutattak ki a napraforgóolaj-fogyasztás és a szív- érrendszeri halálozás között, de negatív hatását bizonyították a magas vérnyomás és magas vércukorszint tekintetében is.
5. Európában a gabonafélékből származó szénhidrátok, valamint a keményítőtartalmú gyökerek fogyasztása különösen erős összefüggést mutat a szív- és érrendszeri halálozással.
6. Jótékony hatást mutatott viszont a szív-érrendszeri halálozás tekintetében az összes állati zsiradék, az összes fehérje (növényi és állati egyaránt, beleértve az összes húsfélét és sajtot is). A kutatók hangsúlyozták, hogy eredményeik szerint az állati zsírok és fehérjék szívvédő hatásúak.
7. A gabonafélékből és keményítőkből származó glukóz valószínűleg jobban megnöveli a vércukorszintet, mint a finomított cukor! Dr. David Unwin egy külön tanulmányt is készített arról, mennyi cukor van a napi rendszerességgel fogyasztott kenyerünkben és gabonapelyheinkben.
Felmerül a kérdés: vajon a gabonafélék fogyasztása okozója vagy jele a rossz egészségi állapotnak? Erre sokan azt válaszolják, hogy a tehetősebbek megengedhetik maguknak, hogy több steaket és kevesebb kenyeret egyenek, márpedig a tehetősek mindig is egészségesebbek voltak. Ma is sokan úgy gondolják, hogy a tészta meg a kenyér a szegények eledele. A fejlett, nyugati országok hivatalos táplálkozási ajánlásaiban mégis az szerepel, hogy az étrendünket alapozzuk a szénhidrátokra, keményítőfélékre, és legyünk mértékletesek az állati eredetű táplálékok bevitelével. Pedig ma már tudjuk, hogy a gabonafélék, a búza és a keményítők nem egészséges ételek!
Segítsük inkább a szegény országokat, hogy hozzájussanak a jobb minőségű ételekhez, a gazdagabbaknak pedig ne tanácsoljuk azt, hogy táplálkozzanak úgy, mintha szegények lennének!
Forrás: Dr. Zoë Harcombe: Carbohydrates & Cardiovascular disease, ford. Czárán Judit, a teljes cikk és a források a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.