Napjainkban a fokozódó „pörgés”, a túlhajszoltság világjelenség. A CDC (Centers for Disease Control and Prevention) felmérése szerint a nők minimum 15%-a, és a férfiak több mint 10%-a érzi magát rendszeresen kimerültnek. Ez nem az a fáradtság, amit mindenki megtapasztal, ha néha későn fekszik le. Itt komoly, állandóan jelen lévő kimerültségről van szó, fontos tehát felderítenünk ennek okait.
A szorongás megbetegít!
Idegállapotunk jelentősen befolyásolja a közérzetünket, egészségünket. Egy szorongó ember gyakran szenved például gyomorproblémák miatt, de előfordul, hogy verejtékezés, légszomj, szédülés, magasabb pulzus vagy remegés is jelentkezik. Sűrűbben betegszik meg, mert a szorongás az immunrendszert is legyengíti. Hat hónapon túl ez az állapot a generalizált szorongásos zavar gyanúját veti fel, ami mindenképpen orvosi kezelést igényel.
Krónikus stressz
A stressz normális, hasznos reakció lehet például egy veszélyhelyzetben, ahol a gyorsabb reakciót, a menekülést segíti. A szervezet azonban az állandó „készenlétben” kimerül, ami negatívan befolyásolja az immun- és idegrendszer, a hormonok és a szív egészségét. Energiahiány, emésztési problémák, álmatlanság, fejfájás is jelezheti, hogy túl sok a stressz az életünkben.
Túl kevés alvás
Ha keveset, rosszul, felszínesen – például gyakori felébredésekkel – alszunk, akkor idővel szervezetünk jelezni fog például nappali fáradtság, álmosság, a koncentráció csökkenése, ingerlékenység, szorongás, gyakoribb fertőzések vagy egyéb tünetek útján. Az alkohol, koffein és bizonyos gyógyszerek is befolyásolják alvásunk minőségét, különösen, ha a lefekvés előtti órákban fogyasztjuk.
Vérszegénység
A vérszegény emberek szervezetében kevés a hemoglobin, a vörösvérsejtek azon része, mely az oxigént szállítja. Ha a szövetek és a sejtek nem jutnak elegendő oxigénhez, nem tudnak tökéletesen működni. Az érintetteknél fáradékonyság, koncentrálási nehézségek, sápadtság és légszomj is jelentkezhet. Az okok felderítése után megfelelő kezeléssel, a hiányállapotok (például vas- vagy B-vitamin-hiány) megszüntetésével az energiaszint helyreállítható, a fáradékonyság megszüntethető.
Immunbetegségek
Egyes autoimmun betegségek is (például lupusz, sokízületi gyulladás, autoimmun eredetű pajzsmirigygyulladás) legyengítik az immunrendszert, fáradtságot, álmatlanságot, gyomor- és bélrendszeri tüneteket idézhetnek elő, melyek az alapbetegség kezelésével enyhíthetők.
Munkahelyi ártalom
Ahol magasabb arányban fordulnak elő kórokozók – pl. tömegközlekedési eszközökön vagy az egészségügyi intézményekben –, ott nagyobb a rizikója a fertőzéseknek, melyek energiahiányos állapotot idézhetnek elő. Így az egészségügyi dolgozók e téren fokozott kockázatnak vannak kitéve.
Rossz higiéniás szokások
Bőrünk az elsődleges védelmi vonal a kórokozókkal szemben. Rendszeres tisztálkodás, bőrápolás, a bőr egészséges baktériumflórájának megőrzése képes csökkenteni a fertőzések számát. Szintén fontos a szájhigiénia, ugyanis a szervezetben kialakuló gyulladások, rendellenességek gyakori kiindulópontja a krónikus, kezeletlen ínybetegség.
Kevés folyadék, helytelen étrend
A dehidratáltság, a folyadékhiány a teljesítőképesség romlását, koncentrálási nehézségeket és fejfájást is okozhat.
A hiányos, egyoldalú vagy vitaminokban, ásványi anyagokban szegény étrend nem biztosít elegendő energiát a szervezet számára. Emiatt is jelentkezhet krónikus fáradtság, gyengeség, gyakoribb fertőzések, lassabb gyógyulás. Előfordulhat, hogy a napközbeni rohanás miatt nincs időnk enni, és a fáradtságérzetet az éhség miatt jelentkező vércukorszintesés váltja ki. Ha már rohanunk, és nincs időnk pihenésre, legalább enni ne felejtsünk el!
Dr. Kádár János
belgyógyász, allergológus, immunológus szakorvos
Immunközpont
