A Diabetes Research and Clinical Practice nevű szaklapban publikált kutatás eredményei szerint az 1-es és 2-es típusú cukorbetegek esetében a hasnyálmirigyrák kockázata a legnagyobb, csaknem 2,5-szer magasabb, mint az egészséges populációban. A májrák kialakulásának pedig 83%-kal nagyobb az esélye diabéteszeseknél.
A Semmelweis kutatói 2010–2021 között 3 681 774 ember adatait elemezték a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatbázisából, közülük 86 537-en voltak cukorbetegek. Az elemzésbe a 40–89 év közötti korosztályt vonták be.
A hasnyálmirigy- és májtumoron kívül a kutatók más ráktípusok – vese-, prosztata-, emlő-, vastag- és végbélrák – kockázatát is vizsgálták. Arra a megállapításra jutottak, hogy mindegyik daganattípusnál nagyobb a kockázata a rák kialakulásának. A diabéteszes betegeknél 44,2%-kal volt magasabb a veserák, 30%-kal a vastag- és végbélrák, 17,1%-kal a prosztatarák, 13,7%-kal az emlőrák kialakulásának kockázata az egészséges populációhoz képest.
A kutatás egyik meglepő eredménye, hogy a rákos megbetegedések arányában a cukorbetegek és a kontrollcsoport közötti különbség a fiatalabb, 40–54 éves korosztálynál a legjelentősebb, míg a 70–89 éveseknél minimális volt.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy a diabétesz diagnosztizálása és a daganatok kialakulása között nagyon kevés idő telt el, illetve a betegségek tünetei gyakran egyszerre jelentkeztek. Ennek okát elsősorban az inzulinrezisztenciában látják, amikor a vércukorszint még normális, de a szervezetnek már több inzulinra van szüksége, hogy a sejtek a cukrot a vérből fel tudják venni. Vélhetően a magasabb inzulinszint lehet a fokozódó rákkockázat magyarázata.
A kutatók felhívják a figyelmet a szűrési irányelvek átgondolására, hangsúlyozva, hogy óriási jelentősége lenne a fiatalabb generációnál végzett rendszeres diabétesz- vagy inzulinrezisztencia-szűrésnek.
Ugyancsak javasolják, hogy a negyvenes korosztályt a vizsgált ráktípusokra is szűrjék.
Cukorbetegség és rák
Régi megfigyelés, hogy bizonyos daganatokkal gyakrabban találkozunk a cukorbetegek körében. Ebből a szempontból mindkét betegség közös kockázati tényezője lehet a túlsúly, az elhízás. Prevencióként tehát fontos szerep jut a rendszeres testmozgásnak, a kiegyensúlyozott étrendnek és a szűrővizsgálatoknak.
A cukorbetegséggel és az elhízással összefüggő magasabb inzulinszint serkentheti a rákos sejtek növekedését és blokkolhatja az apoptózist (a programozott sejthalált).
A magas vércukorszint krónikus gyulladást vált ki, ami növeli a sejtek elváltozásának, daganatok kialakulásának kockázatát.
Mikor menjünk diabéteszszűrésre?
A cukorbetegséget egyértelmű tünetek híján sokszor későn diagnosztizálják, így az érintett nem is tud róla, csak a szövődmények kialakulása után.
► Javasolt a szűrés, ha valaki: 45 évnél idősebb, túlsúlyos (25 BMI felett), magasvérnyomás- és/vagy szív-érrendszeri betegsége van, mozgásszegény életmódot folytat.
► Szintén érdemes szűrésre menni csökkent glükóztolerancia (IGT) vagy emelkedett vércukorszint (IFG) esetén, vagy ha a családban volt már cukorbetegség, ha a várandósság során terhességi diabétesz jelentkezett,illetve a gyermek 4000 g fölötti súllyal született.
Fontos tudnunk, hogy vannak olyan gyógyszerek – például glükokortikoidok, antipszichotikumok –, melyek szintén hajlamosíthatnak cukorbetegségre, ezért ezek rendszeres szedése esetén is javasolt a szűrés elvégzése.
Prof. Dr. Somogyi Anikó PhD
diabetológus, endokrinológus, belgyógyász szakorvos
Cukorbetegközpont
