Így fokozza a hideg a felfázás esélyét
A felfázásnak nevezett bakteriális húgyhólyag-gyulladás nőket érintő betegség, amelynek számos rizikófaktora van:
- bizonyos fejlődési rendellenességek,
- nem rendszeres vizeletürítés,
- közös meleg vizes medence és nyilvános WC használata,
- hüvelyi és egyéb nőgyógyászati gyulladások,
- menopauza,
- a személyes higiéné hiányosságai,
- az immunrendszer működését gátló betegség, pszichés stressz, gyógyszer.
Érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni minden olyan esetben, amikor a vese és húgyutak tekintetében valamilyen panaszt, változást tapasztalunk. Ilyen lehet például a vizelés gyakoriságának vagy a vizelet mennyiségének változása, nehezen induló vagy akadozó vizelés, égő, csípő érzés stb.
Mi köze ehhez a hidegnek? Erre több elmélet létezik. Egyes kutatások szerint a nőknél kapcsolat van a láb felől érkező hideghatás és a hólyaghurut kialakulása között.
Más magyarázatok szerint annak, hogy télen gyakrabban újul ki a felfázás, az lehet az oka, hogy a hideg, száraz levegőben a szervezet hajlamosabb a dehidrációra, ami az egyik legnagyobb rizikófaktor e tekintetben.
Akármi is az oka a dehidrációnak – leggyakrabban a kevés folyadék fogyasztása –, ez mindenképpen hozzájárul a kockázat növekedéséhez, hiszen a kevesebb folyadék miatt kevesebb vizelet termelődik, így kisebb az esély, hogy a kórokozók kimosódjanak a vizelettel a szervezetből.
Megint más feltételezések szerint a hidegben a testünk hőmérséklete csökken, ami ún. hideg diurézishez, azaz a szervezet hideg hatására történő vizelet kiválasztásához vezet. A szervezetünk – az elmélet szerint – azzal reagál a hidegre, hogy leszűkíti a vérereket, ezzel is csökkentve a bőrfelszín közelébe jutó vér mennyiségét, hogy így tartsa melegen belső szerveinket. Emiatt fokozottan működésbe lépnek a vesék is: elkezdik kiszűrni a felesleges folyadékot a vérből, ami miatt gyakrabban megyünk vécére, és ha nem történik folyadékpótlás, szintén dehidrációval kell számolni.
Mit tehetünk a megelőzés érdekében?
► Igyunk sokat! Legalább napi 8 pohár vízzel vagy szükség esetén a húgyutakra jótékonyan ható gyógynövényekből – például zsurló, aranyvessző, pásztortáska, cickafark, apróbojtorján – készült teával rendben tarthatjuk a vizeletkiválasztó rendszert, mely így hatékonyabban végezheti a méreganyagok kiszűrését.
► Ne tartogassuk a vizeletet! A hólyaghurut esélyét az is csökkenti, ha vizelési inger esetén a lehető leghamarabb ürítünk.
► Figyeljünk a higiéniára! Vizelés után a vécépapírral alaposan meg kell tisztítani a genitáliákat, elölről hátra irányuló mozdulattal.
► Viseljünk pamut alsóneműt! A pamut képes szellőzni, ami lehetővé teszi, hogy a műszálas anyagok miatt kialakuló nedves környezettel ellentétben, így ne tudjanak elszaporodni a kórokozók.
► Figyeljünk a C‑ és D‑vitamin pótlására! A C‑vitamin támogatja az immunrendszer hatékony működését, a D‑vitamin pedig a megelőzésben és a már kialakult felfázás gyógyulásában is segít.
► Fogyasszunk áfonyát! A nyers áfonya, az áfonyalé és a tőzegáfonyából készült étrend-kiegészítők a hatóanyagaik – főként a proantocianidek – miatt képesek védekezni a hólyaghurutot okozó E-coli baktérium elszaporodása ellen.
Mindezek ellenére mégis előfordulhat, hogy valaki igen komoly tünetekkel küzd a hólyaghurut miatt. Ha tehát
- nem múlik a fokozott vizelési inger,
- égő érzés jelentkezik vizelés közben,
- olyan érzése van a betegnek, mintha nem tudná teljesen kiüríteni a hólyagját,
- a vizelet zavarossá, bűzössé, véressé válik,
- esetleg láz is jelentkezik,
mindenképpen orvoshoz kell fordulni, mert egyes esetekben csak antibiotikus kezeléssel lehet hatékonyan megszabadulni a kínzó panaszoktól.
Dr. Rákász István
urológus szakorvos
Urológiai Központ
