A rendszeres testedzés szervezetünkre gyakorolt pozitív hatásainak listája igen hosszú. Íme ezek közül néhány, a teljesség igénye nélkül:
- növeli a szervezet antioxidáns kapacitását, ezzel erősíti immunrendszerünket;
- gyógyír azoknak, akik az étkezést követően nagy oxidatív stressznek vannak kitéve;
- csökkenti a vércukor- és a vérzsír (triglicerid) szintjét;
- átlagosan 40%-kal javítja az inzulin hatékonyságát;
- jelentősen csökkentheti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát;
- csökkenti a gyulladást, ezzel segíti az érelmeszesedés megelőzését;
- javítja a szív működését;
- fenntartja az ízületek mozgékonyságát;
- erősíti az izomzatot, fokozza annak rugalmasságát;
- fékezi a csontritkulást;
- megakadályozza az elhízást;
- oldja a feszültséget, csökkenti a depressziót.
A szervezet védekezőrendszerének erősítése, karbantartása céljából – a vitaminok, ásványi anyagok, étrend-kiegészítők mellett – kitűnő immunerősítő módszer a testedzés is. A jól működő immunrendszerfelismeri a külső „betolakodókat” és saját beteg sejtjeit. Több vizsgálat bizonyította, hogy a testmozgás még a tumorok kialakulásának valószínűségét is csökkenti. Az inaktív embereknek 2-szer akkora esélyük van szívbetegségekre, és nagyobb a stroke-kockázatuk, mint az aktívan edzőknek.
Nem becsülhetjük le a testmozgás feszültséget levezető, stresszoldó, nyugtató hatását, melyre mai rohanó világunkban egyre többeknek van szüksége. Teljesen egyéni, hogy kit milyen mozgásforma tud kikapcsolni, megnyugtatni. A hevesebb vérmérsékletűek futnak, komoly súlyokkal dolgoznak a konditermekben, míg a visszafogottabb hajlamúak – főként a nők –kevésbé megerőltető sportágakat választanak. Jobban kedvelik az úszást, kocogást, nordic walkingot, vagy a kifejezetten stresszoldó hatású jógát, thai-chit. A sportot egyéb stresszoldó módszerekkel is kiegészíthetjük, hogy hétköznapjainkat elviselhetőbb, mentálisan, lelkileg jobb állapotban tölthessük.
Mindegy, mit sportolunk, lényeg a rendszeresség és a mindenkori erőnlétünkhöz igazodó terhelési szint. Általánosságban közepes intenzitású mozgás az, amitől kimelegszünk, szaporán vesszük a levegőt és az anyagcsere 3–6-szorosára nő. Ez egy kevésbé fitt embernél egy tempós séta. Magas intenzitásnak nevezzük, ha izzadunk, és már majdnem kifogyunk a levegőből, az anyagcsere ilyenkor legalább hatszorosára gyorsul. Már heti 150 perc mérsékelt intenzitással végzett, és legalább 4×20 perc lendületes mozgás bizonyítottan jó hatással van az immunrendszer állapotára. Ugyanakkor a kardioedzések mellé érdemes súlyzós edzéseket is beiktatni, hiszen a testtartás, a gerinc és az ízületek támogatása ugyanolyan fontos, mint a szívé.
Ha most először vagy nagyobb kihagyás után szeretnénk elkezdeni a sportot, a sérülések elkerülése érdekében tartsuk be a fokozatosság elvét. Jól döntünk, ha a vízi gimnasztikát vagy az úszást választjuk – így a test minden izmát megmozgathatjuk, erősíthetjük immunrendszerünket és állóképességünket is. Az ismétlődő mozdulatok növelik az izmok rugalmasságát, pozitívan hatnak a gerincmenti izmokra és még a pszichés egyensúlyhoz is hozzájárulnak.
Ha sikerül rátalálni a számunkra ideális sportra, annak nemcsak testi, hanem lelki hatásait is élvezhetjük. Magabiztosabbnak érezhetjük magunkat, nőhet az önbizalmunk. Ráadásul mivel mozgás közben endorfinok, azaz „boldogsághormonok” szabadulnak fel, csökken a stressz szintje és javul általános közérzetünk is.
Dr. Apor Péter
c. egyetemi tanár, belgyógyász-, szívrehabilitációs szakorvos
oxygenwellness.hu
