A széles körben elterjedt ipari felhasználás mellett a kender népi gyógyászatban való alkalmazása ugyancsak jelentős múltra tekint vissza: őseink jellemzően a növény kivonatait nyugtató, gyulladáscsökkentő célzattal használták. Az utóbbi évtizedek kutatási eredményei egy áttekintést szorgalmaznak, amely alapján az érdeklődők informálódhatnak azon kenderfajtákról, melyeket érdemes lehet az étrend részeként is fogyasztani.
Az étrend‑kiegészítőkben leginkább alkalmazott kenderfélének az ún. hasznos kender (Cannabis sativa) tekinthető, ami vélhetően a kivonatok gazdag mikrotápanyag‑tartalmával magyarázható.

A Cannabis sativából készült kendermagolajok általában gazdagok az olyan többszörösen telítetlen zsírsavakban, mint az Omega‑3, Omega‑6 és Omega‑9.

Ezen esszenciális zsírsavak megfelelő aránya a szervezetünkben számos élettani előnnyel járhat:
- megfelelő magzati fejlődés,
- ideális immunműködés,
- szív‑érrendszeri egészség.
Ezek mind olyan szempontok, melyek a szakirodalom szerint összefüggésbe hozhatók az Omega‑zsírsavakkal.1
Korábban a Journal of Dermatological Treatment nevű tudományos folyóiratban megjelent egy cikk, amely a belsőleg fogyasztott kendermagolaj többszörösen telítetlen zsírsavainak hatásait vizsgálta atópiás bőrtípusú embereknél. Ez a bőrtípus jóval hajlamosabb a szárazságra, viszketésre, bőrpírra és a gyulladásra, mint az átlagos bőrtípusú embereké. Ezek a tünetek periodikusan jelentkezhetnek és súlyosságuk változhat a környezeti tényezőktől – például az időjárástól, a stressztől, az allergénektől és más kiváltó körülményektől függően.
A tudományos cikkben publikált kutatásban az étkezési kendermagolajat és olívaolajat egy 20 hetes, a résztvevőket véletlenszerűen csoportba osztó, egyszeresen vak, keresztezett vizsgálat során hasonlították össze atópiás bőrtípusú kísérleti személyeknél.
A vizsgálat eredményeként a kutatók megállapították, hogy a kendermagolaj jelentős változásokat idézett elő a plazma zsírsavprofilokban és javította az atópiás dermatitisz klinikai tüneteit. A feltételezések szerint ezek a javulások a kendermagolajban kiegyensúlyozott és bőséges mennyiségben megtalálható többszörösen telítetlen zsírsavaknak köszönhetők.2
A kenderfélék másik jellegzetes, esszenciális összetevője az alfa‑tokoferol, vagy ismertebb nevén E‑vitamin. Amellett, hogy ez a zsírban oldódó molekula számos szervünk működéséhez elengedhetetlen, képes semlegesíteni a sejtkárosító szabad gyököket.3
A sejtek oxidációja számos egészségügyi problémával hozható összefüggésbe: ilyen például az öregedés, a szív‑ és érrendszeri diszfunkciók vagy akár a daganatos betegségek. Az E‑vitamin fogyasztását sok esetben ajánlják étrend‑kiegészítésként.
Egy 2008‑as tanulmány szerint az Amerikai Egyesült Államokban a férfiak mindössze 8%‑a, míg a nőknek csupán 2,4%‑a fogyaszt az ott érvényben lévő ajánlásnak (12 mg) megfelelően elegendő napi mennyiséget E‑vitaminból.4
(Szponzorált cikk)