A legújabb kutatások szerint bőrünk nem csupán életmódunk tükre, mely a dohányzás, alkoholfogyasztás, napozás és a stressz hatásait tükrözi, hanem belső egészségünk aktív alakítója is. Ebben az új, feje tetejére állított világban a test legnagyobb szerve, a kb. 10 kg‑os bőr fizikai jóllétünk fontos kulcsa. Ez egy furcsa új valóság, ahol a ráncok, a száraz bőr és a napfoltok okozzák az öregedést, nem pedig fordítva.
Egy különös felismerés
1958‑ban, amikor az Egyesült Államok elfogadta a törvényt, mely a holdra szálláshoz és a NASA létrehozásához vezetett, csendben egy másik nagyszabású projekt is megszületett. A Baltimore Longitudinal Study az öregedés tudományos vizsgálata volt, merész és meglehetősen szokatlan feltevésekkel.
A kutatás évtizedeken át több ezer felnőtt férfit (később nőt is) követett, hogy vizsgálja, hogyan befolyásolják egészségüket a génjeik és a környezetük. Azóta a tudósok már egy sor újszerű felfedezést tettek, például:
► az érzelmileg labilisabb férfiaknál nagyobb valószínűséggel diagnosztizálnak szívbetegséget;
► problémamegoldó képességünk csak kis mértékben csökken az életkorral;
► amennyire fiatalosan nézünk ki, az meglepő pontossággal mutatja belső egészségünket. 1982‑re azok a férfiak, akiket a vizsgálat kezdetén életkorukhoz képest különösen öregesnek ítéltek, nagyobb valószínűséggel haltak meg. Ezt erősíti meg egy újabb kutatás, melyben azok, akik valódi életkoruknál legalább 10 évvel idősebbnek látszottak, 99%‑ban komoly egészségügyi problémával küzdöttek vagy ismert betegségük volt. Bebizonyosodott, hogy a bőr állapota, egészsége számos, látszólag össze nem függő tényezőt előre jelezhet – a csontsűrűségtől kezdve a neurodegeneratív betegségeken át, egészen a szív‑ és érrendszeri okok miatti elhalálozás kockázatáig.
- A csontsűrűség szoros összefüggést mutatott a bőr öregedésével.
- A neurodegeneratív betegségek és a bőr kapcsolatát magyarázza, hogy magzati korban a bőr és az idegrendszer ugyanabból a csíralemezből fejlődik ki.
- Amikor a homlok ráncosságának a mértékét vetették össze a szívhalálozás kockázatával, a ráncosabb homlokúaknak 5‑szörös, az erősen ráncos homlokúaknak 10‑szeres volt a szívhalálozás kockázata.
Ahogy egyre több adat gyűlt össze, a történet meglepő fordulatot vett. A tudósokban felmerült a kérdés: vajon a bőr egyszerűen a felhalmozott károsodások élő számlálója, vagy ennél bonyolultabb a helyzet? Lehet, hogy valójában az egészséges embereket a fiatalos bőr tartja egészségesen – és a betegeket az elöregedett bőrük még jobban lehúzza?
Az öregedés fokmérője
Egy személy életkorának mérője egyrészt a kronológiai életkor, ami a napok múlásával növekszik, másrészt a biológiai életkor, ami azt mutatja, milyen ütemben öregszik az ember fizikailag. Tapasztalatok szerint a kronológiai életkorunk végül megjelenik a külsőnkön is: a bőr vékonyabbá, kevésbé egyenletes tónusúvá válik, rugalmassága csökken, mivel a pigment‑ és kollagéntermelésért felelős sejtek elöregednek, elhalnak.
Az igazi károkat azonban a környezet okozza. Az ultraibolya B (UVB)‑sugárzás károsíthatja a DNS‑ünket, ami leégéshez, mutációkhoz és bőrrákhoz vezethet. A Föld felszínére jutó UV‑sugárzás 95%‑a ultraibolya A (UVA). A napsugarak ezen része mélyen behatol a bőrbe, ahol lebontja a kollagént.
A fénykárosodott bőr – a napsugárzás okozta bőröregedés miatt – megvastagszik, szabálytalanul pigmentált és jóval ráncosabb. A tudósok szerint a belső tényezők abőr öregedésének csekély hányadáért felelősek, míg a látható bőrelváltozások több mint 80%‑át az UV‑fény okozza.
E hatások mellett a bőr biokémiai átalakuláson is átesik – ez az, ami jelentős befolyással lehet egészségi állapotunkra. A bőrben felszabaduló vegyi anyagok a véráramba kerülnek, így eljutnak mindenhová, károsítva a többi szövetet, szerveket, beleértve a szívet és az agyat is. Ennek eredménye a felgyorsult öregedés, számos betegség növekvő kockázata. Eddig az elöregedett vagy beteg bőr és a szív‑ és érrendszeri betegségek, a 2‑es típusú cukorbetegség, a kognitív zavarok, valamint az Alzheimer‑ és Parkinson‑kór kialakulása között találtak összefüggést a kutatók.
Segít a hidratálás
A bőr állapotának javítására a legegyszerűbb mód a rendszeres hidratálás, ami csökkentheti a gyulladásos állapotot és ezzel segíthet megelőzni többek között a demenciát. Tapasztalhatjuk, hogy az egyenetlen bőrtónus és a ráncok mellett mind a kronológiai, mind a fénykárosodás miatt öregedő bőr jelentősen szárazabb. A bőr nedvességtartalma a vizsgálatok szerint 40 évesen éri el a csúcspontját, majd ezután meredeken zuhan. Egyre kisebb mennyiségben termel hidratáló hatású lipideket, faggyút és glicerint, így egyre szárazabbá válik. A kiszáradt bőr kevésbé hatékony gátként működik testünk belseje és a külvilág között.
Egy vizsgálatban 65 év felettieket 3 éven át naponta kétszer kezeltek hidratáló krémmel. A résztvevők kognitív funkcióit a vizsgálat elején és végén is megmérték. A 3 év elteltével a kontrollcsoportban lévő 65 év felettiek kognitív funkciói jelentősen romlottak, míg a hidratálást végző csoport tagjainál a 3 év elteltével nem volt változás (romlás) a kognitív teljesítményben.
A kutatók véleménye szerint a bőr védelme, állapotának megóvása, rendszeres hidratálása nem elfecsérelt idő, nagyon is „kifizetődő” befektetés fizikai egészségünk és mentális állapotunk megőrzése, esetleg javítása érdekében, főként ha az eredményt megfelelő folyadékfogyasztással is támogatjuk.
Forrás: Zaria Gorvett – The curious ways your skin shapes your health, ford. Szendi Gábor. A teljes cikk forrásokkal a tenyek‑tevhitek.hu oldalon olvasható.
