Az optimizmushoz hasonló viselkedést számos állatfajnál tesztelték, és arra jutottak a kutatók, hogy a pozitív szemlélet fontos lehet a mi életünkben is, és mélyen összefügg a jóllétünkkel.
Az, hogy egy pohár vizet félig tele vagy félig üresként érzékelünk, illetve más felismerések is segítenek megérteni az optimizmus alapvető hatását az egészségünkre.
Daniel Dennett és Ryan McKay angol pszichológusok vizsgálata szerint az optimizmus egyik fajtája, a pozitív illúziók segíthetik olyan célok elérését, amelyek egyébként elérhetetlennek tűnnének. Biztosítják emellett, hogy például gyermekeinket, családunkat kivételesnek, szeretetünkre és gondoskodásunkra méltónak érezzük. Lehetővé teszik, hogy mérsékeljük a nehézségekkel való találkozáskor tapasztalt stresszt. Talán az optimizmus segít abban, hogy optimális életet éljünk, ne pedig tökéleteset!
Az optimizmus előnyei
Számos tanulmány szerint az optimisták jobban viselik a szívproblémákat, a cukorbetegséget, a meddőséget, jobban megbirkóznak a stresszel, a fájdalommal és az olyan szélsőséges események következményeivel, mint a természeti katasztrófák és a terrortámadások. Az optimisták általában jobb eredményeket érnek el az iskolában és a munkahelyen, elégedettebbek a munkájukkal. Társadalmilag is jobban teljesítenek: mindenki szeret optimista emberek között lenni, és az optimistáknak tartósabbak és kielégítőbbek a párkapcsolataik is.
A kutatók szerint az optimisták általában hosszabb, boldogabb és egészségesebb életet élnek annak ellenére, hogy néha kockázatos döntéseket hoznak. Ennek ellenkezője igaz a pesszimistákra, akiknél gyakoribb a rossz mentális egészségi állapot, különösen a depresszió.
Összességében egy adott esemény vagy tapasztalat túlzottan optimista megítélése nem biztos, hogy előnyünkre válik, ám a pozitív várakozások fenntartása többnyire jobb eredményekkel jár.
Hogyan váljunk optimistává?
Mint a legtöbb pszichológiai tulajdonságot, az optimizmus szintjét is a génjeink és a környezetünk határozza meg, de amit a saját tapasztalatainkból tanulunk, az fontosabb tényező.
A gyerekek határtalanul optimistán indulnak: ha belegondolunk, milyen nagy kihívásokkal kell szembenézniük, annak is kell lenniük! Idővel ez az optimizmus a tapasztalatok hatására fokozatosan csökken. Alapértelmezett optimizmusunk szintje általában serdülőkorban alakul ki, de a fizikai és mentális egészséggel való kapcsolata megmarad felnőttkorra is.
Ha arra kérjük az embereket, hogy gondoljanak a jövőre, vizsgálatok szerint ez azonnal pozitívabbá teheti őket. Vannak gyógyszerek, melyek ugyanezt a hatást érik el. Az L‑dopa olyan vegyi anyag, mely növeli a dopamin aktivitását az agyban, fokozhatja a jövővel kapcsolatos pozitív várakozásokat is. A kutatók sokféle technikát kipróbáltak – a fokozott tudatosságot, a meditációt, az ezoterikus megközelítést –, Martin Seligman, a pozitív pszichológia „atyja” szerint pedig megtanulhatjuk átértékelni, a negatív eseményeket átmenetinek, külső körülmények eredményének tekinteni. Ez a megközelítés egy változata a kognitív viselkedésterápiának, ami megtanít a negatív gondolkodási és viselkedési minták megváltoztatására.
Az optimizmus hiánya
Fontos kihívás a hosszú távú optimizmusunk fokozása és szélesebb körűvé tétele. Hajlamosak vagyunk saját életünkkel, esetleg még a családunkkal és barátainkkal kapcsolatban is optimisták lenni. A kört tovább tágítva azonban optimizmusunk átcsap pesszimizmusba. Ha a társadalommal vagy a világgal kapcsolatos várakozásainkról kérdeznek, hajlamosak vagyunk úgy érezni, hogy a dolgok egyre rosszabbra fordulnak.
Ez az „optimizmuskülönbség” az elmúlt években egyre fokozódott – főként a fiatalabbak körében –, és nemcsak a gazdaságra, hanem pl. a bűnözésre és a környezetre is kiterjed.
Ez azért fontos, mert ami ránk, egyénekre vonatkozik, az a társadalmunkra is érvényes lehet: az optimizmus erőt adhat ahhoz, hogy megoldást keressünk és találjunk közös problémáinkra. Hinnünk kell tehát az optimizmus erejében, hogy nemcsak a saját életünket változtathatja meg, hanem mindannyiunk életét.
Forrás: Sumit Paul‑Choudhury: Why becoming the right kind of optimist, New Scientist, 1 January 2025, ford. Szendi Gábor. A teljes cikk forrásokkal a tenyek‑tevhitek.hu oldalon olvasható.
