Kevesebb ülés, több mozgás!
A vizsgálatok szerint ha napi egy órával csökkentenénk az ücsörgéssel töltött időt, kb. 26%-kal mérsékelnénk a szívbetegségek kockázatát. Önmagában az ülő életmódot (amit nevezhetünk pihenésnek is), önálló rizikófaktornak tekinthetjük.
Azoknál, akik olyan könnyű mozgásokat végeznek, mint a séta vagy a kertészkedés, 42%-kal csökkenhet a szívinfarktus és a koszorúér-elzáródás rizikója az inaktív életmódot folytatókhoz képest.
Miben segít a sport?
► Rugalmasabbá teszi az ereket –Az életkorral az artériák fala megvastagszik, rugalmatlanná válik, emiatt megnő a perifériás ellenállás, ami vérnyomás-emelkedéssel jár. Éveink számával tehát sajnos nő a magasvérnyomás-betegség, és az ennek talaján kialakuló infarktus és stroke esélye is. A testedzés viszont növeli az erek rugalmasságáért felelős nitrogén-monoxid szintáz nevű enzim mennyiségét és aktivitását, így segíti a vérnyomás rendezését.
► Normalizálja a koleszterinszintet – 40-50 éves kor felett általában nő a triglicerid és az LDL („káros”) koleszterinszint, de nem változik a HDL („jó”) koleszterin mennyisége. Rendszeres testmozgás hatására éppen ellenkező változások következnek be: a triglicerid és az LDL szintje csökken, a HDL-é pedig nő.
► Javítja a szív teljesítményét – A szív nagysága nő, teljesítménye pedig romlik az életkorral, ezért észlelhetünk kifulladást, „rendetlenkedő” szívverést, szédülést, gyengeséget.
A testedzés hatására javul a szív funkciója, csökken a nyugalmi pulzus, és fizikai terhelés mellett is javulnak a vérnyomásértékek. Rendszeres testmozgás hatására kialakulhat az ún. sportszív: nő a szív tömege, javul a pumpafunkciója, a szívizomban olyan kis hajszálerek alakulnak ki, melyek növelik a szív oxigén-ellátottságát.
A szívizomzat erősödését tehát egyenes ütemben követi a hajszálerek kialakulása, így a megnövekedett tömeget több ér ugyanolyan hatékonysággal lesz képes ellátni.
Tavaly Bostonban a Heart Rhythm Society kongresszusán hangzott el az a kijelentés, hogy bizonyos szívbetegségek, például a szívritmuszavarok döntő többsége esetében a fizikai aktivitás nemcsak megengedhető, de kifejezetten ajánlott – természetesen orvosi kontroll mellett.
Időnként laborvizsgálat
Ez egészséges hobbisportolóknak is javasolt, főként 40 éves kor felett, mert bizonyos hiányállapotok és betegségek – pl. koszorúér-betegség, szívizom-elfajulás, szívbillentyű- rendellenesség – gyakran csak intenzívebb terhelés mellett jeleznek tünetekkel. Érdemes ellenőriztetni a vasháztartást, a folsavat, a B12– és D-vitamint, a pajzsmirigyfunkciókat és a kreatin-kináz értéket is.
Az életmód is fontos!
Az egészségtudatos étrend és a mentális-pszichés fittség is csökkenti számos betegség rizikóját, illetve elősegíti a belőlük való gyógyulást. Ilyenek többek között a szív-érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, a zsíranyagcsere zavarai, sőt egyes daganatos betegségek is.
A rendszeres testedzés ugyancsak csökkenti a demencia, az Alzheimer-kór kockázatát, illetve a szorongást és más hangulatzavart. Segít a fogyásban, a normál testsúly megtartásában, a csontok egészségének megőrzésében, ráadásul kedvezően hat a hangulatra, a lelkiállapotra is.
Dr. Vernes Réka
háziorvos, sportorvos
Kardioközpont – Prima Medica
