Állandó fáradtság, koncentrációs nehézségek, esetenként memóriazavar, depresszió, és nem meglepő, ha ehhez fizikai betegségek is társulnak. Sajnos ezt a jelenséget egyre többen tapasztalják a saját bőrükön. A hétköznapi életben sokasodó terhek mellett e nehézségek más tényezőkkel is összefüggést mutatnak.
Ausztrál kutatók a következő megfigyeléseket tették:
► Gyakoribb a depresszió olyan embereknél, akik horkolnak, és éjszaka légzéskimaradástól szenvednek. Ilyenkor az érintett hosszabb légzésszünet után hirtelen levegő után kapkodva ébred. E tünetek nemcsak kellemetlenek és megzavarják az alvást, de hosszú távon magas vérnyomást, szív- és agyi érbetegséget, cukorbetegséget is előidézhetnek. Nem ritka jelenségről van szó, világszerte közel 100 millió embert érint az apnoé.
► Az alvási apnoé ronthatja a memóriát is. A vizsgált páciensek 52%-a nem volt képes egy sor specifikus részletet felidézni a gyermekkori, a fiatalkori és a közelmúltbeli emlékeikből. Különösen erős romlás volt megfigyelhető az apnoés betegek szemantikus emlékezetében. (Az epizodikus emlékezet információi személyes események, míg a szemantikus emlékezeté általános tények.)
A Journal of the International Neuropsychological Society című szaklapban publikált vizsgálatban a kutatók mélyebb összefüggéseket térképeztek fel a három probléma – az alvási apnoé, a depresszió és a speciális memóriazavar – között. Úgy vélik, az utóbbi a jelenség mögött az érintett agyterület szürkeállományának csökkenése áll. Ennek kapcsolatát a depresszióval és más panaszokkal, még vizsgálják a kutatók.
E problémák feltétlenül kezelést igényelnek.
Figyelmeztető jel lehet:
- ha elkezdünk szorongani az elalvás miatt,
- ha úgy érezzük, egész éjszaka jár az agyunk,
- ha nappal nehezen koncentrálunk, ingerlékenyek, fáradékonyak vagyunk,
- ha romlik a teljesítőképességünk.
A kivizsgálás során fény derülhet olyan kapcsolódó belgyógyászati, pszichiátriai, fül-orr-gégészeti, kardiológiai, pulmonológiai és urológiai eltérésekre, melyek kezelésével a probléma megszüntethető.
A terápia része lehet a gyógyszeres kezelés, egyes pszichoterápiás módszerek vagy a kettő kombinációja, ami tartós eredményt hozhat.
Bár régóta köztudott, hogy a testmozgás csökkenti a szorongást, kedvezően hat szinte minden testi funkcióra, és a megelőzésben és a gyógyításban is kiemelt szerepe van, mégis sokáig úgy tartották, hogy az alvással kapcsolatos problémákra nem alkalmazható, mivel az esti edzés megzavarhatja a jó alvást. Ez a nézet az újabb vizsgálati eredményeknek köszönhetően megdőlt, már a múlté!
Egy újabb kutatás bizonyította, hogy a közepesen intenzív testedzés egyáltalán nem zavarja meg az alvást, ha azt a lefekvési idő előtt 90 perccel befejezik. Ezt követően még további 23 tanulmány született, melyek eredményét összegezve arra a következtetésre jutottak a szakemberek, hogy a közepesnél nem erősebb, 60–90 percig tartó és legalább a lefekvés előtt 1 órával befejezett edzés nincs rossz hatással az alvásra, sőt bizonyos esetekben még jó hatást is eredményezhet.
Nem mindegy azonban, milyen mozgásformát választunk a könnyebb elalvás és a zavartalan pihenés, regenerálódás érdekében.
Javasolható a jóga, gyaloglás, úszás, lassú torna vagy biciklizés és nem túl megerőltető súlyzós edzés.
Kerüljük a túl intenzív edzést, mivel az stimulálja az idegrendszert és nagyon megemeli a pulzust, ami gátolja a pihenést, elalvást.
Még egy jó tanács: pihenés, elalvás előtt fél órával már tartózkodjunk az elektromos eszközöktől (telefon, laptop, tévé)!
Dr. Vida Zsuzsanna
neurológus, szomnológus főorvos
joalvaskozpont.hu
