A korábbi évtizedek kutatási tapasztalatai alapján a flavonoidok jótékony, természetes alternatívaként szolgálhatnak étrendünk kiegészítésére, figyelembe véve a bennük rejlő óriási potenciált.
A polifenolok családjába tartozó flavonoidok a legtöbb növényben megtalálhatók. Elsősorban színanyagként és immunanyagként funkcionálnak a növényi szervezetek számára.
Érdemes tudnunk, hogy a flavonoidok felfedezése Szent-Györgyi Alberthez és kollégájához, Rusznyák Istvánhoz köthető, akik neve elsősorban a C-vitaminnal kapcsolatban szokott felmerülni. Bár ez utóbbi lényegesen nagyobb figyelmet kapott, Szent-Györgyi igen pozitív érrendszeri hatásokat feltételezett a flavonoidok és az aszkorbinsav együttes fogyasztása esetén. Érdekesség, hogy ez a feltételezés évtizedekkel megelőzte a tudományos vizsgálatokat e témában, mégis helyesen jelezte előre a későbbi eredményeket.
A Nobel-díjas magyar kutatót követően az 1980-90-es években a flavonoidok újra a tudósok érdeklődési körébe kerültek, többek között az ún. „francia paradoxon” kutatási eredményeinek köszönhetően. A francia „zsíros” étrend érrendszerre gyakorolt kedvezőtlen hatását ellensúlyozni látszik az állandó, mérsékelt vörösborfogyasztás, és az abban magas koncentrációban fellelhető rezveratrol nevű polifenol. Ezen paradoxont erősítette meg egy 1991-ben megjelent korrelációs kutatás, amely a mérsékelt vörösborfogyasztás jótékony hatását mutatta ki a szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága tekintetében.²
Egy másik korábbi publikációban is érdekes megállapítást találunk, ahol az érrendszeri egészséget összefüggésbe hozzák a megfelelő agyműködéssel, vagyis megállapították, hogy a kardiovaszkuláris rendszer állapota egyenesen arányos a kognitív funkciók minőségével.³ Ugyanezen kutatás számolt be arról, hogy az emelt mennyiségű flavonoidot (359,7 mg/nap) fogyasztó kísérleti csoport esetében 18%-kal csökkent a szív- és érrendszeri betegségek kockázata az alacsonyabb bevitelű (121,5 mg/nap) csoporthoz képest.
A legnépszerűbb étrendi flavonoidok közé tartozik a főként hagymafélékben megtalálható quercetin, melynek jelentős potenciáljáról már 2007-ben beszámolt többek közt az Utah Egyetem kísérleti kutatása. Ennek eredményei szerint e hatóanyag a placebohoz képes észrevehetően csökkentette a szisztolés, diasztolés, illetve az átlagos artériás vérnyomást is.⁴
A fentebb már említett rezveratrol főbb forrásai a kék és vörös szőlőfajták, illetve azok különféle végtermékei, ideértve a vörösborokat, szőlőleveket, koncentrátumokat.
Napi 500 mg rezveratrol 4 heti adagolása szignifikánsan csökkentette az éhgyomri vércukorszintet, emellett növelte az inzulinérzékenységet isa kontrollcsoporthoz képest – ezt mutatták egy korábbi, 2019-ben publikált nemzetközi kutatás eredményei.⁵
A flavonoidok tehát nemcsak az szív- és érrendszeri problémák, hanem – többek közt – a diabéteszes kórállapotok kiegészítő kezeléseként is jól alkalmazhatók.
A nyár végi, kora őszi időben is jusson eszünkbe tehát, hogyan védelmezik sejtjeinket az apró, színes gyümölcsök.
Támogassuk egészségünk megőrzését az anyatermészet által „csomagolt” finomabbnál finomabb olyan gyümölcsökkel, mint a fekete ribizli, kökény, áfonya, fekete szeder, berkenye, vörös szőlő és más fekete, kék, piros bogyós társuk!
Források:
