A kutatók számos vizsgálattal alátámasztották, hogy a rövid szünetek
- javítják a munkavállaló koncentrálóképességét,
- csökkentik a stresszt,
- fokozzák a munkavállaló elkötelezettségét, megváltoztatják a munkához való viszonyát,
- szerethetőbbé teszik a munkát,
- csökkentik a munkahelyi sérülések kockázatát.
Megfigyelték, hogy a mikroszüneteket követően általában alacsonyabb volt a dolgozók pulzusszáma, ami arra utal, hogy a szünet nyugtató hatással volt rájuk, ezt követően kevesebbet hibáztak munkájuk során.
Miért fontos a nyújtás?
Talán hihetetlenül hangzik, de angol felmérések azt mutatják, hogy munkája során igen sok ember szerez mozgásszervi betegséget. A legtöbb ember nem veszi észre, hogy kárt okoz magának, amíg fájdalmat nem érez – ám ekkor már túl késő.
A rövid szünetek segíthetnek tehermentesíteni a test bizonyos részeit (például a nyakat), melyeket egész nap terhelünk. A legjobb, ha ilyenkor valami fizikai tevékenységet végzünk, például felállunk, hajlongunk, nyújtózkodunk, testhelyzetet váltunk.
Kikapcsolódás a munkából
Egyes tudósok úgy vélik, hogy a mikroszünetek nagy szerepet játszhatnak abban, hogy milyen minőségű munkát tudunk végezni.
Az Illinois-i Egyetemen végzett korábbi vizsgálat azt igyekezett kideríteni, hogy a mikroszünetek segíthetnek-e az érzelmileg megterhelő munkakörben dolgozó embereknek – különösen olyankor, amikor szakadék tátong aközött, ahogyan belül érzik magukat, és amilyennek a nyilvánosság előtt mutatkozniuk kell. A kutatócsoport a callcenterekben dolgozó telemarketingeseket vizsgálta, akik hitelkártyák és biztosítások értékesítésével foglalkoztak. A vizsgálatnál a munkanapok előtt és után kitöltött kérdőívek azt mutatták, hogy ha a mikroszünetekben lehetőségük volt pihenni, a kollégákkal beszélgetni, esetleg internetet böngészni, utána a teljesítményük javult, és pozitívabban ítélték meg saját munkájukat.
Az eredmény illeszkedik ahhoz az elképzeléshez, hogy a mikroszünetek lehetővé teszik a „pszichológiai eltávolodás” néven ismert folyamatot, amely akkor következik be, amikor mentálisan elvonatkoztatunk a munkafeladatoktól, és hagyjuk, hogy az agyunk regenerálódjon.
Ennek az a lényege, hogy miközben próbálunk lazítani, aktívan máshová helyezzük a gondolataink fókuszát, hogy ne a munkán töprengjünk.
Andrew Bennett társadalomtudós a doktori disszertációjához a mikroszünetek hatását tanulmányozta.
Egy kognitív teszt alapján azt a megállapítást tette, hogy a vicces videoklipek megtekintésével töltött mikroszünetek után az emberek felélénkültek, javult a figyelmük, kevésbé érezték magukat fáradtnak és csökkent a reakcióidejük.
Ha kell, nevezzük át a dolgokat!
Most már teljesen egyértelmű, hogy fontos néha megszakítanunk a munkát és felállnunk az asztaltól. Mivel „kényszeríthetjük” rá erre magunkat?
Például egy nagy palack vizet tartunk a szemünk előtt az asztalon. Így vélhetően többször eszünkbe jut inni, emiatt többször kell WC-szünetet tartanunk, ami kétszeresen is hasznos:
- egyrészt muszáj többször felállni,
- másrészt egész nap kellően hidratáljuk aszervezetünket.
Egy ilyen mikroszünet valóban rövid, nem alkalmas arra, hogy megnézzük egy tévésorozat elmulasztott epizódjait.
Arra viszont feltétlenül elég, hogy együnk valami finomat, ha megéheztünk munka közben, esetleg valamilyen egészséges nassal feldobjuk magunkat, illetve felálljunk, nyújtsunk és megmozgassuk tagjainkat, ezáltal kicsit regenerálódjunk, kikapcsolódjunk az esetenként monoton munkából. A munka típusa persze meghatározza, hogy miként hozhatjuk egyensúlyba az irodában ránk nehezedő nyomást az általános jóllétükkel.
Forrás: Zaria Gorvett – The tiny breaks that ease you body and reboot you brain, ford. Czárán Judit, a teljes cikk a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.
