Nem mindegy azonban, mi a stressz keltette energiafelhasználás eredménye!
► A sikeres tevékenységet kísérő stressz csak kis mértékben okoz „sebesülést”, sőt fiatalító erővel is bírhat, akár még idősebb korban is.
► A distressz (a káros stressz) – pl. a félelem, harag, düh és egyéb negatív lelkiállapotok – következményei viszont megmaradnak a szervezetben a stresszor, a kiváltó ok megszűnése után is.
Selye professzor szerint az emberi kapcsolatokban a káros stresszt előidéző érzelmek között első helyen áll a gyűlölet és a bosszúvágy. Ilyenérzelmekkel szervezetünk sérülését idézhetjük elő.
Sajnos a napi stresszt elkerülni aligha tudjuk, így elegendő, ha káros hatásait hozzáállásunk megváltoztatásával kiiktatjuk.
Ne legyünk maximalisták! Világunkban senki és semmi nem tökéletes! Engedjük meg tehát magunknak (és másoknak) a hibázás lehetőségét!
Nem fontos, hogy mindig nekünk legyen igazunk. Sokkal fontosabb ennél a boldogság, az elégedettség. Ne keressünk tehát mindenben hibát, hiányosságot!
Helyes, ha állandó fejlődésre törekszünk, de legyünk optimisták: inkább valljuk a „félig tele pohár”, mint a „félig üres pohár” elvét!
Vegyük észre a bennünket manipuláló hatásokat! A reklámok a tökéletes test, hibátlan arc, márkás ruhák, hódító megjelenés, eszményi család, luxusban élő ember imázsát sulykolják, ami állandó elégedetlenségben, a társadalmi elvárásoknak való megfelelési kényszer mókuskerekében, azaz stresszben tart.
Biztos, hogy kevesebbek vagyunk, ha nem birtokoljuk mindazt, amit a tévében látunk?
Mi az érték számunkra? Amíg ezen elmélkedünk, heveredjünk le a fűbe, adjuk át magunkat az őszi napsütésnek, virágillatnak, madárdalnak.
Lazítsunk, pihenjünk, relaxáljunk, tegyük azt, ami tényleg jó nekünk!
Forrás: ParaMedica Egészségmagazin
