A böjt a múltban megszokott dolog volt, hiszen évezredek óta hozzá tartozott az emberek spirituális életéhez. Azóta a modern tudomány is bizonyította, hogy a koplalásnak igen sokrétű jótékony hatása van.
Az egyik elsődleges mechanizmus, melynek révén az időszakos koplalás javítja az egészséget: az inzulinérzékenységre gyakorolt hatás.
Az időszakos koplalás átállítja a szervezetet arra, hogy üzemanyagként zsírt égessen.
Egyre több vizsgálat utal arra, hogy ha a szervezet elsődleges üzemanyagként cukor helyett zsírt éget, akkor drámaian csökken a krónikus betegségek előfordulásának a kockázata.
A koplalás javítja a kardiovaszkuláris egészséget, csökkenti a rák kockázatát, segíti a génregenerálódást és javítja többek közt az agy egészségét is.
A legújabb kutatások azt mutatják, hogy az időszakos koplalás majdnem ugyanolyan egészségügyi előnyökkel jár, mint a hosszabb távú, nagymértékű kalóriacsökkentés. Annak előnyeit tehát akkor is élvezhetjük, ha bizonyos napokon dőzsölünk, más napokon viszont csak nagyon keveset eszünk.
Valójában testünk az evolúció során a „dőzsölés-koplalás” ciklusok váltakozásához alkalmazkodott. Így táplálkoztak őseink, akik nem non-stop nyitva tartó szupermarketekből szerezték be a táplálékukat. Az étkezésük ciklikus volt: ha volt mit, akkor sokat ettek, ha nem volt mit, akkor koplaltak.
A kutatók véleménye szerint ez a periodikusság számos biokémiai előnnyel jár. Az emberek többnyire azért betegszenek meg, mert túl gyakran esznek. Ha valaki folyton „dőzsölés” üzemmódban van, az nem hagyja működni a szervezete természetes regeneráló és fiatalító programját.
Röviden: ha megváltoztatjuk, hogy mit és mikor eszünk, azzal drámai javulást érhetünk el szervezetünk működésében, egészségi állapotunkban és életkilátásainkban. És ez nagyon jó hír!
Forrás: Dr. Jozeph Mercola, ford. Czárán Judit, a teljes cikk és a forrásjegyzék a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.
