A fototoxikus fényérzékenység valójában nem allergia. Az ilyen típusú „fénymérgezés” mögött leggyakrabban valamilyen, a szervezetbe került idegen anyag szerepel, mely a fénnyel reakcióba lépve toxikus molekulákra bomlik. Súlyossága a fény és az érzékenyítő anyag dózisától függ. Már a kiváltó szerrel való első találkozáskor is megjelenhet, a bőrkárosodás pedig tartósan, akár évekig is fennállhat. Fototoxikus hatást válthatnak ki egyes parfümök, dezodorok, antibakteriális hatású szappanok hatóanyagai, szantálfa-, illetve bergamottolajat tartalmazó készítmények, bizonyos gyógyszerek, altatók, nyugtatók, szulfonamidok, antibiotikumok, hormontartalmú készítmények, fogamzásgátlók, némely kenőcs, egyes mesterséges édesítőszerek, szintetikus textíliák. A szervezet érzékeny lehet a kőszénkátránnyal, egyes festékekkel, növényekből kinyert furokumarin és kumarin nevű anyaggal szemben, valamint ismert az ásványolaj származékok és a tetováláshoz használt kadmium-szulfid fényérzékenységet okozó hatása is.
A fotoallergia lényegében kontakt dermatitisnek felelnek meg, nem függ a bőrre ható fény mennyiségétől, és jóval ritkábban, általában helyi kezelés hatására jelentkezik.
A „napallergia” akut tünetei közé tartozik a napégéshez hasonló bőrelváltozás, bőrpír, hólyagok, csomók, csalánkiütés, ekcémaszerű bőrelváltozás viszketéssel, duzzanattal, nedvedzéssel és hámlással, esetleg égő érzés a szemben.
A napfény krónikus hatásai közé sorolandó a bőr korai öregedése, az allergiás bőrreakciókra való fokozott hajlam, a szürkehályog, egyes érkárosodások, a bőr immunrendszerének gyengülése és a bőrrák.
Amikor egészségesnek tűnő személyeknél ismeretlen eredetű, heterogén bőrreakciók jelentkeznek, gondolnunk kell a HIV-fertőzöttség lehetőségére is, mivel a HIV-pozitív AIDS-es betegek sokkal hajlamosabbak a fényérzékenységre.
Nyári vakációnk során ne feledkezzünk meg arról, hogy még a vízparti árnyék sem nyújt elegendő védelmet, hiszen még ott is annyi sugárzás éri bőrünket, ami elegendő az allergiás bőrreakciók kiváltásához. Utazásunk során az autóban, vagy akár a lakásban az ablakon át is erős a sugárzás, mert az üvegfelület csak az UV-B sugarakat szűri ki, az UV-A-t azonban átereszti. A súlyosan fényérzékenyeknek zárt helyen is megfelelő fedő ruházatról kell gondoskodniuk.
A nap által kiváltott bőrreakciók elleni védelemben rendkívül fontos, hogy bőrünket felkészítsük a napozásra. Ehhez szervezetünket belülről is táplálnunk kell vitaminokkal. A béta-karotin és E-vitamin amellett, hogy megóvnak az erős sugaraktól, vonzó aranybarna színt kölcsönöznek bőrünknek, sőt kedvezően hatnak hajunkra, körmeinkre és szemünkre is. A béta-karotin erőteljes antioxidáns hatásával óvja az egészséges sejteket, és véd a napsugárzás következtében kialakult veszélyes, szövetroncsoló szabadgyökök ellen.
A pigment-zavarok megelőzéséhez nélkülözhetetlen a megfelelő fényvédelem. Válasszunk bőrünk típusához és érzékenységéhez igazodó olyan fényvédő terméket, melynek nem csak UV-B, hanem UV-A szűrő hatása is megfelelő. Tényleges fényvédelemre akkor számíthatunk, ha a készítmény felvitelére legalább 30 perccel a napozás előtt sort kerítünk. Soha ne használjunk lejárt szavatosságú készítményeket, mert azok lebomlott hatóanyagai nem védenek, inkább ártanak bőrünknek!
A fényérzékenység kezelése többféle módon történhet. A tünetek maguktól eltűnnek, ha tartózkodunk a napfénytől, de sajnos sokszor csak a zárt tér jelent megoldást. Az allergiás tünetekkel járó erős viszketést csillapítani lehet antihisztamin tartalmú krémmel, de a bőr ettől még ugyanúgy kipirosodhat a napon. A tünetek elmulasztásában a helyi kortikoid kezelés is sokat segíthet.
